A magyar nyelv hódítása.
A magyar nyelv hódítása.
Midőn az 1779. évi április hó 23-án kelt királyi diplomával életbe léptetett Torontál vármegyét 1779 július 13-an ünnepélyesen felavatták, e területen a népoktatás már biztos alapokon állott, úgy hogy a vármegyének óriási feladata főleg a magyar nyelv érvényesítésére volt. A vármegye három mai alsó járásának a területe, a bánáti Határőrvidék azonban továbbra is, egész 1872-ig megmaradt a bécsi cs. és k. udvari haditanács kormánya alatt, a hol tovább is kitartással és erőszakkal törekedtek arra, hogy a népet katonai fegyelemre szorítsák s a mindenünnen összetelepített soknyelvű határőröket aztán a német iskolákkal idővel lehetőleg teljesen elnémetesítsék. Az iskolák szervezete, azok felügyelete, az akkori viszonyokhoz mérten oly kifogástalan volt, hogy midőn a Határőrvidék polgárosítása után, 1872-ben, a magyar tanügyi kormány az itteni iskolákat átvette, azokban a magyar népoktatási törvények – bár egyelőre tiszta német, – de jól előkészített talajra találtak.
Torontál vármegye törvényhatósági bizottsága és a vármegye hazafias közönsége a vármegye megalakítása után erős kézzel látott hozzá a népoktatási ügy továbbfejlesztéséhez s főleg a magyar nyelv terjesztéséhez. Ez azonban egyelőre csak a vármegyének bizonyos területére szorítkozhatott, mert nemcsak a határőrvidék volt joghatósága alól kivonva, de Nagykikinda és kerülete is, mely »Kikindai districtus« néven, tanügyileg külön területe volt, a hol a görögkeleti nemegyesült szerb egyház önállóan intézte népoktatási ügyeit.
Annál nagyobb buzgalommal látott hozzá a vármegye a többi iskolák szervezéséhez, fejlesztéséhez, hogy lehetőleg minden községben, megfelelő épületben, jól díjazott tanítók lássák el az elemi oktatást és mindent elkövetett, hogy a községek és a földesurak az iskolákról kellőleg gondoskodjanak. Kisebb helységekben, mint pl. Rábé, Majdán és Óbéb megengedte, hogy tanító hiányában a község jegyzője lássa el ideiglenesen a tanítói teendőket; 1821-ben már végrehajtja azt a határozatát, hogy minden oly községben, mely 100 házból áll, megfelelő iskola állíttassék fel; ugyanekkor utasítja a főbírókat, hogy a tanköteleseket büntetés terhe alatt kényszerítsék az iskolába.
