A gör. keletiek iskolaügye.
A gör. keletiek iskolaügye.
Sokkal nehezebben boldogult azonban Brigido báró a görög nem egyesültekkel, kik az iskolák és plebániák felállításával rendkívül meg voltak terhelve. Részben 259emiatt, de meg azért is, mert az iskolaügy szervezésekor nyilvánvaló lett a bécsi kormány elnémetesítő szándéka, élve az előbbi uralkodóktól nekik bőségesen adott kiváltságokkal, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az iskolázás egyházi és egyszersmind nemzeti belső ügyük. A bécsi kormány így csak lépésről-lépésre haladhatott a szerb és oláh iskolaügy rendezésében. 1770-ben kiadta az első »Regulamentum privilegorium«-ot, mely a korábbi kiváltságok fenntartását megígérte ugyan, de kimondotta, hogy iskolaügyük állami fennhatóság alá tartozik s még egyházi ügyekben is fenntartja magának a főfelügyeleti jogot.
1774-ben összehívták Karloviczára a zsinatot; melyen a kormány nyomására elhatározták az iskolák fejlesztését. 373 új iskola épült, 21 régit átalakítottak s 19-et kibővítettek. A tanítók számára kettős házhelyet és két hold rétet szakítottak ki s fizetésüket készpénzben vagy természetben a községeknek szerződéssel kellett biztosítaniok. A pópák és községi előljárók kötelesek voltak iskoláikat minden hónapban, az esperesek minden évnegyedben, a megyés püspökök pedig egyházmegyéjük összes iskoláit minden évben egyszer meglátogatni. A második »Regulamentum«, mely a szerbek és oláhok eddigi kiváltságain még nagyobb réseket ütött, és a mely miatt a papság és a nép majdnem lázongásban tört ki, az iskolázást még előbbre vitte, úgy hogy 1777-ben már a görögkeleti nem-egyesültek iskola-ügye is biztos alapokra került.
