Alsóaradi.
Alsóaradi.
Alsóaradi. Azelőtt Szerb-Aradácz. A Tisza mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 351 lakosaié 1.933, a kik kevés kivétellel szerb ajkúak és görög-keleti vallásúak. Postája Felsőaradi, távíró- és vasútállomása Nagybecskerek. A középkorban a mai Alsóaradi és Felsőaradi helység határában, a régi Torontál vármegye területén, egy Aradi nevű falut találunk, mely már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben előfordul. 1440–41-ben vámjával együtt a becsei (Törökbecse) vár tartozékai között szerepel; ettől kezdve az egész középkoron át, az említett vár sorsában osztozott. (L. Törökbecsénél). A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717-ben történt összeírás alkalmával a lakott helységek között találjuk, 26 lakott házzal. Az 1723–25-év gróf Mercy-féle térképen Arratacz néven szintén a lakott helyek között szerepel. 1783–84-ben szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött. 1838-ban Ittebei Kiss Ernő, a későbbi honvédtábornok volt a falu földesura. A szerb lázadás kitörésekor, 1848 szeptember 12-én, Appel tábornok a magyar kormány rendeletére 2.000 emberrel és négy ágyúval a Sztratimirovics vezérlete alatt álló felkelőket kiverte a helységből. 1892-ben kolera járvány pusztított a községben. A görög-keleti templom a XVIII. században épült. Jelenleg Zombori Rónay Mihálynak és ifj. Bobor Gyulának van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik Zoltán-major, mely azelőtt Sztári Aradácz néven volt ismeretes.
