Alsóelemér.
Alsóelemér.
Alsóelemér. Azelőtt Német-Elemér. A Karlova–Nagybecskerek között épült vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 248, lakosaié 1.007, akik csekély kivétellel német ajkúak s túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Postája, távíró- és vasútállomása helyben van. A község régi neve Elemir s csak 1888-ban lett Elemér. Már a középkorban találunk egy Ilemér helységet a vármegye területén, mely a XV. században a Maczedóniai Péterfi és a vele rokon Maczedóniai Dancsfi családoké volt, 1454-ben azonban itteni birtokaikat a Ghymesi Forgáchoknak zálogosították el. A török hódoltság alatt szerbek szállották meg. Első lakosai a tiszai Határőrvidékből való és Rákóczi kuruczai elől menekült szerbek voltak, kiket a becskereki török parancsnok a török kincstári földekre (erázi emirje, rövidítve al-, vagy el-emirje) telepített. Innen nyerte az Elemirje nevet is. A régi gör. kel. anyakönyvek Elemirjének tüntetik fel. Az 1717-i összeírás alkalmával 20 lakott házat írtak benne össze. Az 1723–25-i gróf Mercy-féle térképen is szerepel. A XVIII. században kincstári uradalmi birtok volt. 1781-ben Kiss Izsák, a béllyei uradalom bérlője vette meg, ki németeket telepített ide, 1796-ban. A németek nem tudtak megférni a szerbekkel és 1727-ben a község szétválasztását kérték; kérésüket a megyebizottság teljesítette s így támadt Német-, és Szerb-Elemér, ma Alsó- és Felsőelemér községe. Kiss Izsák után fia Ágoston, majd ennek fia Ernő, 1848–49-iki altábornagy örökölte. 1783–84-ben a község szerb lakosainak legnagyobb része a Határőrvidékre vándorolt s helyükbe róm. kath. németek telepedtek. A róm. kath. templom 1845–1846-ban épült. A községben levő kastély jelenleg Kiss Ernő 1848–49-iki honvédtábornok örököseié. A kastélyt 1795–1805 között Kiss Izsákné, szül. Issekutz Mária építtette. 1815-től ebben a kastélyban volt a parochiális templom is, melynek emeletes, hatalmas terme maig látható. A kastély jelenlegi tulajdonosai az egyik részről báró Dániel Ernő, a másik részről özv. Farkas Gézáné örökösei. A kastélyban még elég butor és emléktárgy van Kiss Ernő tábornoktól. Itt van Farkas Géza körülbelül 3.000 kötetes, érdekes könyvtára. Itt van eltemetve Kiss Ernő 1848–49-iki honvédtábornok, kinek holttestét az aradi gyásznap után következő éjjelen titkon Katalinfalvára szállították s testvére Kiss Miklós mellé helyezték el, honnan 1872-ben hozták Alsóelemérre a család sírboltjába az itteni róm. kath. templomba, melyet Kiss Ernő tábornok építtetett 1846-ban. Az említetteken kívűl birtokosok itt még Papp Géza dr., orsz. képv., testvérei Ernő és Dezső, és Bobor Gyula. A helység lakosai takarék-, előleg- és hitelszövetkezetet, gazdakört, olvasókört és háziipari szövetkezetet tartanak fenn és Szeiler Kristófnak egy benzinmotoros malma is van a községben.
Alsóelemér. – A Kiss-féle kastély és a róm. kath. templom, melyben Kiss Ernő, a vértanú tábornok van eltemetve.
