Csatád.
Csatád.
Csatád. A zsombolya-lovrini vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 507, lakosaié 2600, a kik németajkúak és római katholikusok. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a középkorban jelentékeny pusztai birtok volt és ekkor Temesvármegyéhez tartozott. 1482–1497-ben Chathad néven említik az oklevelek. A XV. század közepén Száti Balázs birtoka, kinek magvaszakadtával Dóczi László, Péter és Imre, továbbá Oláh Péter és Dési János nyerik adományul. 1477-ben a magvaszakadt Száti Pál itteni birtokaiba a Dóczi családot iktatják be; a Dócziak 1481-ben és 1482-ben a Rábéi család itteni birtokait szerzik meg. 1494-ben Nagylucsei (később Dóczi) Ferencz új királyi adományt nyer, Csatád-puszta részeire. A hódoltság alatti birtokosairól nincsenek adataink és sem, az 1723–25. évi Mercy-féle térképen, sem, az 1761-ben, az Aldana mérnöktől készített térképen nem fordul elő. Mind e mellett 1750 óta, mint pusztát, a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bírta bérben. A jelenlegi helységet Hildebrand temesvári tartományi igazgatósági tanácsos, 1767-ben telepítette be. Ő építtette az új falu házait, számszerint kétszázkettőt és németeket telepített 34ide, a kiknek itt 1769-ben templomot is emeltetett. 1775-ben már jelentékenyebb helység s postaállomás is volt. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1848-ig a kamara volt a helység földesura. A római kath. plebániát Mária Terézia királynő alapította. Az iskola 1800–1804-ben épült. 1819 márczius 5-én a helység országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. Itt született 1802 augusztus 15-én Lenau (családi nevén Niembsch) Miklós, híres költő, kinek atyja akkoriban kincstári írnok volt Csatádon. Szülőháza, az egykori jószágigazgatósági épület ma is megvan és jelenleg a Csatádi takarékpénztár tulajdona. A ház két emléktáblával van megjelölve a következő feliratokkal:
Ő Felsége I. Ferencz József király dicsőséges uralkodása alatt, Széll Kálmán miniszterelnök kormányzása idejében az Urnak 1902-ik évében, augusztus hónap I3-ik napján Lenau Miklós jeles költő és magyar honfi e szülőházában, az ő csatádi szobra alapköve letételének ünnepén Löffler Jakab, e hajlék akkori tulajdonosa, vendégül látta a megnevezett ünnepre összesereglett hazafiak díszes sorában a következő országos jelességeket, ú. m.: Gullner Gyula belügyminiszteri államtitkár urat a magyar országos kormány képviseletében, Pacséri Károly dr. tanfelügyelő urat a magyar közoktatásügyi miniszter úr képviseletében, Rákosi Jenő urat a Kisfaludy-Társaság és az Otthon írói és hírlapírói kör képviseletében, Dellimanics Lajos dr. alispán-főispánhelyettes urat, Blaskovich Ferencz pápai kamarás urat, a ki az ünnep öregmiséjét mondotta, Zombori Rónay János urat, a kerület országos képviselőjét, Herczeg Ferencz írót és Stein József kir. táblai bíró urakat, a kik ketten az ünnep szónokai voltak, Uzbasich Gáspár járási főszolgabíró urat és Keresztes György tiszteletbeli főszolgabíró urat, kiknek és a magasztos hazafias ünnepnek emlékezetére és hogy szívének örömét a késő maradéknak is megmutassa, tétette ezt a jelen követ ezen nevezetes ház tulajdonosa és gazdája Löffler Jakab.
Vala pedig ez időben Csatád községének jegyzője, egyszersmind a Lenau-bizottság elnöke, Bartole János úr és bírája Anton Péter úr, mindketten érdemes magyar hazafiak. Dicsőség a magyarok Istenének, Dicsőség a magyar királynak, Dicsőség a magyar nemzetnek! Amen.
A másik tábla felirata a következő:
In diesem Hause wurde der
Dichter Lenau
Nikolaus Lenau
am 13-ten August 1802 geboren.
Dichter Lenau
Nikolaus Lenau
am 13-ten August 1802 geboren.
E házban született
Lenau Miklós
1802 augusztus 13-án
Lenau Miklós
1802 augusztus 13-án
»Weltbefreien kann die Liebe nur.«
Lenau.
Gewidmet durch Mathias Gehl
aus Vaterlandsliebe dem Dichter
Lenau am 13-ten August 1876.
Lenau.
Gewidmet durch Mathias Gehl
aus Vaterlandsliebe dem Dichter
Lenau am 13-ten August 1876.
Az 1849 augusztus 5. és 6-án vívott szőregi és besenyei csaták után, augusztus 7-én, a visszavonuló magyar hadakból mintegy 20.000 ember érkezett Csatádra. Másnap, augusztus 8-án, az osztrák had elérvén a magyarok utóhadát, délután a helység alatt rövid ideig tartó ütközet fejlődött ki, mire a magyarok Nagyjécsára hátráltak. Az összeütközésnek 14 halottja volt, a kik az itteni temetőben pihennek. Sírjuk kereszttel van megjelölve. Az önkényuralom alatt a csatádi uradalmat a szabadalmazott osztrák nemzeti banknak zálogosították el s ennek birtokában maradt 1867-ig. Jelenleg nagyobb birtokos nincs a községben. A községháza előtt áll Lenau szép érczszobra, melyet 1903-ban állítottak fel. A szobor talapzatán a nagy költőnek szülőfölde iránti szeretetét kifejező verssorai olvashatók. E verssorokat és a szobor keletkezésének történetét más helyen közöljük. A község lakosai több társaskört, dalegyletet s takarékpénztárt tartanak fenn. Van itt két műmalom, is, egy eczetgyár és egy fűrésztelep. A községhez tartozik Überlandtanya. E helység határában feküdt Balogd-puszta, melyről egy 1494-ben kelt oklevél emlékezik meg. Ekkor Nagylucsei (később Dóczi) Ferencz nyerte adományúl. Ugyancsak Billéd és Csatád között tűnik fel Bogárosd (Bogáros)-puszta, a melyről 1464–1494. évi oklevelek emlékeznek meg. 1493-ban Csatádi László fia, Mikei Márton zálogosította el itteni részbirtokait. 1494-ben szintén Nagylucsei Ferencz nyerte adományúl.
