Csávos.
Csávos.
Csávos. A Temes folyó balpartján fekvő nagyközség. Házainak száma 218, lakosaié 1058, a kik nagyobbára németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója helyben van, vasúti állomása Módos. A középkorban Csávás (Chawas) néven szerepel. A Csanád-nemzetség ősi birtoka. Az 1256. évi decz. hó 17-én történt nemzetségi birtokosztály alkalmával Csávás fele részét Kelemenös bán fiai nyerik osztályrészül. Ekkor Temes vármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékek szerint ekkor már plebániája is volt. Az 1337. évi osztály alkalmával a Makófalviak és a Telegdyek nyerik. 1442-ben még vámos hely volt és Temes vármegyéhez számították. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 35Az 1717. évi összeírásban, Chavosch alakban, a csákovai kerület községei között találjuk, 15 lakott házzal. A Mercy-féle térképen is a lakott helyek között szerepel. Szerb lakosainak nagy része 1783-ban a Határőrvidékre költözvén, helyükbe németek telepedtek. 1781-ben, a kincstári jószágok elárverezésekor, Endrődy Mátyás alszámvevő vásárolta meg; utána fia, Endrődy József örökölte, a ki 1848-ig volt a helység földesura. Ő építette 1847-ben a ma is fennálló kastélyt, mely jelenleg báró Csávossy Béla tulajdona. A kastélyt szép, gondozott park övezi és itt áll a régi Endrődy-féle családi sírkápolna is, várkapuszerű terméskövekből emelt felépítménynyel, ez most a Csávossy család sírboltja. Endrődy József halálával, a község 1850-ben a fiskusra szállott. 1850-ben Csávossy Ignácz vásárolta meg. 1861-ben husvét napján nagy tűzvész pusztított a helységben. Csávossy Ignácz ekkor, de az 1863–64. évi nagy ínség alkalmával is, áldozatkészségének fényes tanujelét adta. Jelenleg báró Csávossy Béla volt képviselőházi háznagynak van itt nagyobb birtoka és gőzmalma. A község lakosai gazdasági hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Csávossy-szállás.
Csávos. – Báró Csávossy Béla kastélya.
