Csebze.
Csebze.
Csebze. Azelőtt Csebza. A Temes folyó balpartján fekvő nagyközség. Házainak száma 326, lakosaié 1728, a kik túlnyomóan román ajkúak és görögkeleti vallásúak. Postája helyben van, távírója Csák, vasúti állomása Torontál-gyűlvész és Csák. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Cosa, a későbbi oklevelekben Chevze, Chuze, Cheuze (Csőze) alakban szerepel. 1395–1421-ben a Csáki családé volt. 1395-ben Csáki Miklós temesi főispán a királynak engedi át, némely biharmegyei birtokért, 1401-ben azonban a család némely beregvármegyei birtokokért visszakapja a királytól s Zsigmond 1405-ben új adománylevelet állít ki e helységre. 1421-ben a Csákiak megosztoznak Csőzén. A hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi összeírás alkalmával a csákovai kerületben, a lakott helyek között találjuk, 80 lakott házzal. A Mercy-féle térképen is szerepel. 1848-ig a kamara volt a helység földesura. Az előbbi görögkeleti román templom, a XVIII. század közepén épült és annak helyébe 1880-ban új templomot emeltek. A temetőben egy régi imaház van, melynek helyén a hagyomány szerint hajdan kolostor állott. Ez imaházban levő kút vizének gyógyhatást tulajdonítanak a vidékbeli szerbek és románok, kik Szent György napján és pünkösdkor búcsúra járnak ide. A Szelistye-dűlőben földalatti folyosó maradványok vannak, melyeknek keletkezése ismeretlen. 1887-ben árvíz pusztította el a vidéket, 1888-ban pedig kolera volt a községben. Jelenleg az újpécsi takarékpénztárnak van itt nagyobb birtoka. A lakosok lövészegyesületet és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik: Gyuri-tanya, Hermina-major, Matyi-tanya és Ödön-tanya.
