Csősztelek.
Csősztelek.
Csősztelek. A nagybecskerek-zsombolyai vasút mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 400, lakosai között 673 magyart, 2001 németajkút és 64 románajkút találunk, a kik legnagyobb részben róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban e helység helyén Csesztreg vagy másként Csesztöreg nevű helységet találunk, mely nevét a hasonnevű folyótól vette, melynek emlékét az egykori meder helyén fekvő réti puszta tartja fenn. Csesztreg már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. A hódoltság alatt elpusztult. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen a becskereki kerületben ama 37 község között fordul elő, a melyek a hódoltság alatt teljesen elpusztultak. Az 1776. évi Griselini-féle térképen mocsaraktól környezve, Csiestek alakban fordul elő, praediumként. Csekonics József cs. kir. tábornok, ki a zsombolyai uradalmat 1780-tól kezdve bérelte, 1800-ban pedig megvette, a XIX. század, elején. Csanád és Csongrád vármegyékből behívott magyar kertészeket telepített e pusztára, kik az akkori mocsaras területen, ittebei határtól egészen a magyarcsernyei határig szétszórtan a partosabb helyekre építették házaikat. 1796-ban a kath. vallású hívek részére helyi káplánság keletkezett. Csekonics József tábornok 1796-ban a telep középpontján imaházat építtetett és 1812-ben plebániát alapított. 1829-ben az itteni magyarok egy része elköltözött s helyükbe svábok jöttek Zsombolyáról és Német-Czernyáról. A mostani róm. kath. templom 1882-ben épült. 1800–1835-ig Csekonics József tábornok és neje, Jankovics Julia, 1835-től 1848-ig Csekonics János volt a helység földesura. A lakosok 1905. okt. végén igen olcsó áron megkapták gróf Csekonics Endre uradalmának azokat a részeit, melyeket addig bérben birtak; hálából a gróf képét megfesttették és a községháza nagytermében leleplezték. 1831-ben és 1855-ben kolera pusztított a helységben. A lakosok hitelszövetkezetet, gazdasági olvasó egyesületet és temetkezési egyesületet, továbbá tej- és tojásszövetkezetet tartanak fenn. A községben egy kenderkikészítő gyár is van, mely a szegedi kenderfonó gyár tulajdona. A községhez tartozik: Gyulamajor, Pál-major és Iván-major.
