Deszk.
Deszk.
Deszk. Marosmenti nagyközség, 494 házzal és 2925 lakossal, a kik vegyesen r. kath. magyarok és gör.-kel. szerbek; Postája és vasúti állomása helyben van, távirója pedig Szőreg. E helységről a XV. századtól kezdve vannak adataink. Ekkor két részre oszlott. Az egyiket a Bihar vármegyéből származó Esztári család, a másikat a temesvári eredetű Bodó család bírta. 1490 deczember 30-án, a hűtlenség bűnébe esett Esztári Bálint itteni részjószágait II. Ulászló király Losonczy Albertnek adományozta, Temesvári Bodó Péter itteni részeit pedig 1510-ben Sárszegi István szegedi ispánnak és kir. sókamarásnak zálogosította el, utóbb azonban Esztári Jánosnak és Bálintnak adta el. A XVI. század első felében jelentékeny helység lehetett, mert Oláh Miklós érdemesnek tartja 1536-ban kiadott munkájában róla megemlékezni. Az Esztári család magvaszakadtával a király 1553 szeptember 14-én az egész falut Pécsváradi Balázs deák váczi püspöknek és rokonainak adományozta. Az Esztáriak rokona lehetett Olgyay Józsáné, Parlagi Fruzsina is, a ki a faluhoz való jogát Olgyay György királyi kúriai jegyzőnek ajándékozta, melyre a királyi beleegyezést is kieszközölte. Temesvár eleste után a helység 1552-ben szintén behódolt a törököknek. Az 1557–58. évi defterekben 20 házzal szerepel, melyeket egy ház kivételével, mind magyarok laktak. Mindamellett, hogy a török hódoltsághoz tartoztak, a lakosok 1558-ban mégis beszállították Gyulára adójukat, a magyar királynak. 1561 április 21-én Deli Balázsnak itteni részét, a ki Temesvárnál hősi halállal fejezte be életét, a király Paulóczi Sebestyénnek és Darnóczi Istvánnak adományozta. 1582-ben még nyolcz magyar gazda lakta. 1647-ben is még a lakott helyek közé tartozott, mely évben Erdélyi István gyarmati alkapitány adóztatta. 1700 táján, mint a Csanádi püspökséghez tartozó falu van felsorolva. A XVIII. század elején kitört háborúk alatt elpusztult és pusztaként a temesvári bánság Csanádi kerületéhez tartozott. 1718-ban Veliki László szegedi kapitány bírta bérben. A temesvári igazgatóság 1746 márczius 29-ike körül telepítette be a falut, szerb határőrvidéki katonákkal. 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték be. 1804-ben, Klárafalvával együtt, báró Gerliczy Ferencz nyerte 43kir. adományul I. Ferencztől. Az uradalom kiegészítő részeit ugyancsak ő vásárolta meg olyképpen, hogy az egész víz alatt álló területet csónakon járták be és mérték fel, holdját egy aranyért. Az 1848–49-iki szabadságharczban leégett az egész község, a görög-keleti templommal együtt s ekkor semmisültek meg az anyakönyvek is. A mostani görög-keleti templom 1859-ben, a róm. katholikus 1904-ben épült: A községben egy kastély van, a melyet báró Gerliczy Félix 1883-ban építtetett. A kastélyhoz tartozó kertben állott a régi Gerliczy-féle kastély, melyet azonban 1848-ban felgyujtottak és leromboltak. A mostani kastélyban számos régi családi kép mellett a jelesebb modern magyar festők képei, köztük több László-féle festmény is látható. A község lakosai olvasókört, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn; Holló Edének pedig gőzmalma van itt. A községhez tartozik Gizella-telep, Kukutyin-puszta és Új-major, valamennyi a báró Gerliczy családé. A mai Deszk és Kübekháza között a Sztara-Torina nevű nagy rét déli részén fekvő Szegyház pusztán a középkorban Szászegyház nevű falu volt, melynek legrégibb ismert birtokosa 1330-ban Bernát fia Lőrincz, a ki a Becsei Imre elleni perben szerepel. 1453-ban egy részét a Cserkedi vagy Serkedi család bírta s azt Szeged városának adta át. Ferdinánd király 1561-ben ezt a Szeged városához tartozó falut szegedi tisztjének, Pelényi Bálintnak engedte át hivataloskolása idejére. A XVII. század első felében puszta volt. Ez időtájt Csanád vármegyével együtt, az erdélyi fejedelemség alá kerülvén, Báthory Gábor (1608–1613.) Borosjenei Sárkány Fábián várnagynak adományozta; ő azután eladta Deli Balázsnak, de azért a szegediek is fentartották a birtokhoz való jogukat. Mikor Deli Balázstól Váradi Tóth János a helységet megvette, megakadályozták annak birtokbavételében. II. Rákóczy György azonban 1655-ben ráparancsolt a szegediekre, hogy Tóth Jánost birtokában ne háborgassák. 1668 táján lakosai odahagyták a falut, mire ismét pusztává lett. A török kiűzetése után a temesvári igazgatóság 1719–1720-ban bérbeadta.
Deszk. – Báró Gerliczy Ferencz kastélya.
Deszk. – A róm. kath. templom.
