Nagynezsény.
Nagynezsény.
Nagynezsény. Azelőtt Szerb-Neuzina. A Temes-folyó és a Berzava-csatorna mellett fekvő nagyközség. Házainak száma 448, lakosaié 2218, a kik közűl 391-en magyarok, 243-an német- és 1564-en szerbajkúak. Közöttük a görög-keletiek vannak a legtöbben. Postája helyben van, távírója Torontálszécsány és vasúti állomása Szárcsa. A török hódoltságból lakott helységként került ki. Az 1717. évi összeírás alkalmával a pancsovai kerülethez tartozó helységek között, 25 lakott házzal szerepel, szintúgy a Mercy-féle térképen is. 1761-ben a becskereki kerülethez tartozott. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1801-ben a zágrábi püspökség birtokába került, mely hűbéreseinek adta, a kik ettől kezdve a földesurai voltak. Jelenleg Milivojcsev Jenőnek és Karg Magnusznak van itt nagyobb birtokuk. 1848-ban, a délvidéki lázadás kitörése után, az itteni szerbek mintegy másfélezer szerviánust fogadtak be a helységbe. Kiss Ernő, a Délvidéki magyar sereg vezére, augusztus elején megtámadta a helységet, melyet felgyújttatott s a szerviánusokat onnan kiűzte, 6-án pedig a helység alatt megverte őket. A görögkeleti szerb templom 1815-ben épült. Van a községben önkéntes tűzoltóegyesület, szerb földmívelők szövetkezete és egy gőztéglagyár, mely a Klopp testvéreké. A községhez tartozik Marok-tanya, Karg-tanya és Milivojcsev-tanya.
