Pészak.
Pészak.
Pészak. Temes vármegye közelében fekvő nagyközség. Házainak száma 635, lakosaié 2983, a kik leginkább románajkúak és görög-keleti vallásúak. Postája, távbeszélője és vasúti állomása helyben van. E község a XVIII. század végén még kincstári puszta volt és Temes vármegyéhez tartozott. A község a plebániai feljegyzések szerint 1768-ban települt és az 1774. évi telekkönyv szerint akkor a csanádi kerülethez tartozott. II. József Bajzáth József veszprémi püspöknek adományozta donáczióként Kispakácz pusztával együtt, úgy hogy halála után a birtok testvére lemenőire szálljon, a ki ide németeket telepített. A püspök 1798-ben testvérével, Jánossal együtt adományt nyervén e helységre, 1802–4 között kastélyt is építtetett itt, mely jelenleg gróf Zichy Andorné született Bajzáth Irma tulajdona, kinek itt nagyobb birtoka is van. A kastélyban családi képek, ereklyék régi fegyverek és kisebb könyvtár van. 1838-ban Bajzáth József volt a földesura. A római katholikus templom 1820-ban, a görög-keletieké 1806-ban épült. A községben egy pénzintézet van: Pesacana takarékpénztár részvénytársaság czég alatt, továbbá egy szeszgyár, mely a Friedmann Manó és Kohn Márton czégé. A községhez tartozik Kispakácz-puszta, melynek helyén a középkorban Pakasz nevű helység feküdt. E pusztát megtaláljuk az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen is és ekkor lakatlan helyként a temesvári kerülethez tartozott. 1760-ban a bánsági kincstári puszták bérlő-társasága birta bérben. Pakácznak nagy része ma is a temesmegyei Kenéz községhez tartozik, más része pedig Sándorháza és Ujhely községekhez van csatolva, de külön hiteltelekkönyvi betétei vannak, 1779-ben, Torontál vármegyébe kebelezték. 1801-ben a sándorházai része a zágrábi püspökség birtokába ment át.
