Perlasz.
Perlasz.
Perlasz. A Bega mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 979, lakosaié 5190, a kik vegyesen német-, horvát- és szerbajkúak. A felekezetek között a római katholikusok és a görög-keletiek vannak többségben. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Nagybecskerek. Ott, a hol a mai Perlasz fekszik, hajdan Szige nevű helység állott. Ez a helység előfordul az 1717. évi kincstári összeírásban Sige alakban és ekkor 30 háza volt. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen is megtaláljuk a lakott helyek között, a nagybecskereki kerületben. E helység közelében erődítvényt emeltek, melyet Sáncz-nak neveztek el. Az 1761 évi térképen már meg is találjuk: Szige fölött. Gróf Perlas, a temesvári kincstári tartományi igazgatóság elnöke, 1752 után a Sáncz alján új helységet telepített, mely róla Perlasz nevet nyert. Első lakosai a Tisza–Maros vidékéről beköltözött szerbek voltak. 1766-ban a kamara határának egy részét a tiszai és a marosi határőröknek engedte át. 1767-ben, a német-bánáti határőrezred megalakításakor az egyik századnak a székhelye lett, de 1770-ben a szerb ezrednek engedték át. Az 1775–78. években a volt kikindai kiváltságos kerületből a volt tisza-marosvidéki szerb határőrcsaládok költöztek a helységbe. A török háború kitörésekor, midőn II. József az 1787. év végével hadait a határon felállította, hadiközépponttá és a sereg egyik hadosztályának székhelyévé lett. Az 1848–49-iki szabadságharczban, a szerb felkelők hadműködésének középpontjaként, több véres ütközet színhelye lett. 1848 szeptember 2-án Kiss Ernő, a bánsági magyar hadak vezére, 4000 emberével véres küzdelem után bevette a perlaszi sánczokat, melyeket Drakulics szerb felkelővezér parancsnoksága alatt, mintegy 5000 ember védett. A győzelem után a magyar sereg bevonult a városba, melynek lakossága fehér zászlóval fogadta. 1848 szeptember 11-én a Vetter Antal alezredes vezérlete alatt álló magyar had és a Sztratimirovics vezérlete 106alatt álló szerbek között ismét összeütközés volt, mely a magyarok vereségével végződött. 1849 tavaszán Perlasz ismét a szerb felkelők egyik főtáborhelye lett. 1849 tavaszán és nyarán a honvédsereg több ízben intézett támadást a perlaszi sánczok ellen, de mindannyiszor sikertelenül. 1849 május 24-én Bene honvédezredes támadta meg Knicsanin szerb felkelővezér egyik osztályát, 1849 június 26-án pedig 900 nemzetőr; július 14-én Derra honvédőrnagy 1100 emberével intézett támadást a szerb felkelők ellen, de mindegyik esetben sikertelenül. Az itteni római katholikus templom 1770-ben épült. A görög-keletieké 1808-ban, de 1886-ban új toronynyal látták el. A községben van járásbiróság, telekkönyvi hivatal, járási takarékpénztár, hitelszövetkezet, a pancsovai népbank fiókja, a délmagyarországi gazdabank kirendeltsége és a perlaszi járási takarékpénztárnak gőzmalma.
