Pusztakeresztur.
Pusztakeresztur.
Pusztakeresztur. A nagyszentmiklósi járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 110, lakosaié 684, a kik római katholikus vallásúak. Postája Keglevichháza, távírója Óbéb, vasúti állomása Kiszombor. A mai Pusztakereszturtól nyugatra, Óbéb és Óbesenyő között feküdt a középkorban Nemes-Keresztur helység, a hol a XV. században több nemes lakott, így 1390-ben Kereszturi Fábián, 1450-ben pedig Bedics Miklós, Kereszturi Egyed, ennek fia János, Máté, Kelemen és Fülöp, Egyházi Benedek, Boros Péter, Dombi János, és Demeter, Hegedüs Demeter, Nagy Lőrincz, Bagdi Máté és András és Székely Fülöp. A helység egészen a török hódoltságig állott fenn. 1558-ban lakosai szétfutottak és a nemesek Erdélybe menekültek. Birtokaikat azután Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi László gyulai kapitánynak adta. A török hódoltság alatt puszta volt és Nemes-Keresztur volt a neve. Mint ilyent kapták 1647-ben Horváth-Voxit István, Petőfalvi Pető és Ladányi Ferencz. Ezek valamelyikétől ment át Szelényi János birtokába, a ki e részt unokaöcscsének, Gerhárd Györgynek adományozta. A csanádi tiszttartóság 1773-ban Kereszturpusztára magyar dohánykertészeket telepített, a kiknek az utódai most is ott vannak. Az újonnan települt helységet Pusztakereszturnak nevezték el. Az iskola, mely egyuttal imaházul is szolgál, 1826-ban épült. A község lakosai önképzőkört és társaskört tartanak fenn. A községhez tartozik a Szeier-tanya.
