Rábé.
Rábé.
Rábé. A budapest–temesvári vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 77, lakosaié 478, a kik római katholikus vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Oroszlámos. A Csanád nemzetség ősi birtoka volt és ennek sorsában osztozott. Temesvár eleste után a falu szintén behódolt a töröknek. A temesvári defterdár 1557–58-ban 27 magyar lakost talált a faluban. 1561-ben Nádasdy Tamás nádor, a János Zsigmondhoz pártolt Telegdy Mihály részét Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1564-ben Jász Lukács, a kir. kincstár és Telegdy Mihály voltak a földesurai. A hódoltság alatt magyar jobbágysága kipusztult. 1582-ben mindössze három szerb juhász lakta, de nemsokára ezek is tovább vonultak s Rábéből puszta lett, melyet Wesselényi nádor 1655-ben Horváth–Kissevits György királyi titkárnak, Czorgáll Ferencznek és Csór Györgynek adományozott. 1701-ben igényt jelentett be rá a csanádi püspök is. A temesvári igazgatóság 1723-ban bérbe adta Veliki Vászó szegedi kapitánynak. A mai helység lakosait a csanádi tiszttartóság 1777-ben telepítette, szegedi dohánytermelő lakosokból. A kir. kamara 1783-ban bérbe adta Szeged városának s ettől fogva lakossága mindegyre szaporodott. Önálló községgé az újabbi időben alakult. 1875-ben az árvíz az egész határt elöntötte. A község lakosai mezőgazdasági kört és hitelszövetkezetet tartanak fenn. 1333-ban már egyházas helyként szerepel a pápai tizedszedők jegyzékében. Egyházát valószínüleg a Csanád nemzetség alapította. Jelenleg a kübekházai plébániához tartozik.
