Rudna.
Rudna.
Rudna. Temesmenti nagyközség. Házainak száma 262, lakosaié 1787, a kik nagyrészt szerbajkúak és görög-keleti vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szerepel Ruda (Rwda) néven, egyházas helyként. 1429-ben a Rudai Csanád család volt a helység földesura. A hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi kincstári összeírásban a csákovai kerülethez tartozott, 30 lakott házzal. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen is lakott helységként van feltüntetve. Az 1761. évi katonai térkép szerint, szerbektől lakott helység volt. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1781-ben Nikolics János és Mirievoi Jankovics vásárolták meg. 1783-ban szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött és helyükbe németek telepedtek. 1848-ig a Nikolics család volt a helység földesura és most is br. Nikolics Fedor a legnagyobb birtokosa. E család két kastélyt építtetett itt, melyeket jelenleg szintén báró Nikolics Fedor birtokol. A község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. A görög-keleti szerbek temploma 1834-ben épült. Ide tartozik: Belsőmajor, Ból-puszta, Czernyei-tanya, Feodor-tanya. – Ból-puszta helyén a középkorban Kisboly helység feküdt. E helységről első ízben 1429-ben van adatunk és ekkor szintén a Rudai Csanád család birtoka volt.
Rudna. – Báró Nikolics Fedor kastélya.
