Révaújfalu.
Révaújfalu.
Révaújfalu. Azelőtt Bánát-Ujfalu. A pancsovai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 1496, lakosaié 7391, a kik nagyrészt románajkúak és görög-keletiek. E helység a középkorban Keve vármegyéhez tartozott. A XIV. század közepén Révai Illés fia Miklós birtoka volt, a ki 1364 július 15-én, Keve és Torontál vármegyéknek Becskerek mellett tartott közgyűlésén Hedrik fia Miklós kevei alispán ellen azt a vádat emelte, hogy Ujfalu nevű birtokát s az ott újonnan felépült kúriáját feldúlatta és nehány jobbágyát megölte, vagy elfogta. A török hódoltság alatt elpusztult. A Mercy-féle térképen sincs feltüntetve, de az 1761. évi térképen e helység táján postaállomást találunk. A jelenlegi község 1765-ben alakult. Neumann lippai sótári tiszt, a későbbi kamarai tanácsos, a bánsági telepítő bizottság egyik tagja építtetett itt 150 házat. 1767-ben, a német-bánsági Határőrvidék szervezésével, a 12. számú német-bánáti határőrezred egyik századának székhelye lett. 1849 január 1-én Kiss Ernő, a délvidéki honvédsereg parancsnoka 2000 emberével kiverte a Mayerhofer cs. kir. ezredes vezérlete alatt álló 2500 szerb felkelőt a helységből. 1872-ben Torontál vármegyéhez csatolták. Jelenlegi nevét 1888-ban kapta. A községben két templom közűl a görög-keleti románoké 1860 körül, a szerbeké 1877-ben épült. A lakosok görög-keleti szerb és román dalárdát, önkéntes tűzoltó-egyesületet, kaszinót, szerb jótékony nőegyletet tartanak fenn és a vörös kereszt egyletnek is van itt fiókintézete. Van itt még takarékpénztár, a pancsovai népbank fiókja, hitelszövetkezet, Doslea András és György gőzmalma, Ernszt Ferencz és társainak szívógáz-motoros malma, Zeller Keresztélynek, továbbá Doslea György és társainak pedig téglaégetője. Posta, távíró és vasutállomása helyben van. A gör. kel. román főesperességnek helyben van a székhelye.
