Tiszaszentmiklós.
Tiszaszentmiklós.
Tiszaszentmiklós. Tiszamenti nagyközség. Házainak száma 617, lakosaié 3700, a kik között 1500 a magyar, 500 német-, 300 tót-, és 1340 szerbajkú. A hitfelekezetek között a római katholikusok és a görög-keletiek vannak a legtöbben. 123Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Középkori neve Rasán-Szent-Miklós volt. A Csanád nemzetség ősi birtoka. 1280-ban a kunok kifosztották és felégették. Ez alkalommal Pongrácz fiának, Tamás ispánnak az iratai is elpusztultak, mire 1285 április 26-án IV. László király új adománylevelet állított ki részére. 1337-ben a halastó felőli fele a Telegdyeknek, a mezőség felőli fele a Makófalviaknak jutott. 1360-ban Telegdy Tamás kalocsai érsek és öcscse Kelemen kapta. 1475-ben özvegy Zombori Telegdy Tamásné is birtokos volt itt. 1514-ben Telegdy Gábor az ő részét a budai káptalannak adta el. A törökök alatt pusztulásnak indult. 1557–58-ban csak tiz szerb lakosa volt. Ez időtájt Zombori Telegdy László és György hűtlenségbe esvén, I. Ferdinánd az ő részüket 1558 október 9-én Bélavári Jánosnak és Telegdy Gáspárnak adományozta. 1561-ben Telegdy Mihály részét Kerecsényi László kapta. Makó László részét 1564-ben János Zsigmond fejedelem Varkocs Tamásnak adományozta, a mit azonban a királyi adórovó nem vett tudomásul. 1582-ben a helységet már csak öt szerb juhász lakta. 1653-ban Bélteki Pál és Olasz Pál eszközöltek ki a falura nádori adományt. 1717-ben ismét gyarapodott és már 30 házból állott. Ekkor a csanádi kerületbe osztották be. 1779-ben Kis-Szent-Miklós néven Torontál vármegyébe kebelezték. 1781-ben Bogyó Mihály és tőle 1797-ben egy Jettin József nevű török vette meg, a ki itt házat is építtetett magának. 1811-ben örökösök nélkül halván el, a község a kincstárra szállott vissza. 1816-ban József nádor vette meg. Német lakosai 1797 után, magyar lakosai pedig 1831 után költöztek ide. Jelenleg Hirschl Samu, Hirschl Hermán, Hirschl Ábrahám és Mindloch Mihály a legnagyobb birtokosai, a kik 1908-ban vásárolták meg. A görög-keletieknek már a XVIII. században is volt itt templomuk, de a mostani 1822-ben épült. A római katholikus kápolnát József nádor 1825-ben építtette, a templom pedig 1907-ben épült. Van a községben önkéntes tűzoltó-egyesület, gazdasági hitelszövetkezet és Glück Rezső gőzmalma. A mai Tiszaszentmiklóstól délre állott a középkorban Razsán falu, mely szintén a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Az 1552. évi hadjárat alatt a falu teljesen elpusztúlt. A középkorban már plebániája is volt, melyről az 1334. évi tizedjegyzék is megemlékezik. A Kérabara nevű mocsár helyén feküdt a középkorban Egyházas-kér, mely szintén a Csanád nemzetségé volt. Tamás ispán itt építette fel nemesi kúriáját s innen gondozta uradalmát. Templomáról már 1247-ben van említés. 1280-ban a kunok felégették, de 1337-ben ismét fennállott. Itt született a Csanád nemzetség legnagyobb alakja: Csanád esztergomi érsek. – A mai Tiszaszentmiklós és Csóka között feküdt Temerkény-falu is, mely szintén a Csanád nemzetségé volt és valószínűleg Bali bég 1529. évi rablóhadjárata alatt pusztult el.
