Zichyfalva.
Zichyfalva.
Zichyfalva. A Moravicza-csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 520, lakosaié 2856, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E helységet a románok Mormintyének – temetőnek – nevezik, mert a hagyomány szerint Jenő herczeg hadai 1716-ban itt verték meg a törököket. A helységet a kincstár 1783-ban telepítette 123 német családdal. Nevét gróf Zichy Ferencz udvari kamarai tanácsos és első rendszeres kamarai igazgató tiszteletére nyerte. Első lakosai garabáczi, kis- és nagyjécsai, továbbá oszterni (Kis-Komlós) származású német települők voltak. 1819 márczius 5-én országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. Jelenleg gróf Karátsonyi Jenőné szül, gróf Andrássy Karolinnak van itt nagyobb birtoka. 1838-ban a sok havazás következtében árvíz támadt, mely az egész határt elöntötte. Az ilyen természetű veszedelmek elhárítására, az esőzés következtében felgyülemlő vizek levezetésére ásták a Royga és a Moravicza csatornát. A község számára harmincz artézi kút szolgáltatja az ivóvizet. Az 1846 és 1847. években nagy éhinség volt itt. 1836, 1849 és 1873-ban pedig kolerajárvány. 1848 október 7-én a szerb felkelők támadtak a helységre, de az itt tanyázó 600 magyar nemzetőr a támadást visszaverte. A róm. kath. templom 1812-ben épült. A templom körüli téren, az Erzsébet-ligetben állították fel 1900-ban Erzsébet 137királyné, 1906-ban pedig I. Ferencz József mellszobrát. A lakosok temetkezési egyletet, lövész-egyesületet, olvasókört, gazdasági egyesületet, két takarékpénztárt és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A Mály és Wosching czégnek egy téglagyára, a Wágner testvéreknek pedig egy hengermalma van itt. A községhez tartozik: Biószeg-puszta és Laudon-tanya.
