Torontál vármegye területe.
Torontál vármegye területe.
II. Torontál vármegyéhez tartozott: Aracsa (ma puszta 1370–1450.), Becse-várához tartozott Abrádfalva (Nagybecskerek környékén 1454.), Ghymesi Forgách család veszi zálogba. Apáti (1447–1450.) Aradi; (Arad, ma Alsóaradi és 372Felsőaradi 1332–1441.), Becse várához tartozott. Babató (Tiszatarros és Alsóaradi között 1332–1337.); Bán (1454-ben a Maczedóniai Péterfiak a Dancsfiakkal együtt elzálogositják a Forgách családnak). Bárányos (Törökbecse vidékén 1399). Bazsalhida, vagy Bosorhida (ma Basahid 1332–1441.); Becse (néha Becsej és Becső alakban is előfordúl 1342–1499.), város és erősség. Becskerek város. Bikács (Nagybikács 1422–1450.) Boldogasszonyfalva (1441.), Becse várához tartozott. Borgyas (Törökbecse mellett hasonnevü puszta 1332–1428.), Garai családnak volt itt része. Böldre, néha Beldre (a mai Beodra 1419–1482.), a Himfi, a Berekszói Hagymás és a Dóczi családok birtoka. Csalános (ma Csináros pusztarész a Bega mellett 1399). Cserbefalva (a Tisza vidékén fekhetett 1414–1444.), a Cserbefalvi Cserbe család birtoka. Csesztreg (a mai Csősztelek 1332–1337.); Csingrad (a mai Alsóaradi és Felsőaradi táján 1441.), Becse várának tartozékai között találjuk. Czeczk (Temes megye határán, Papd környékén 1447.), a Papdi és a Beréndi Bak család birtoka. Ecsehida (a mai Ecsehida, vagy Écska 1439–1441.), Becse várához tartozott. Endréd, néha Endrőd néven említik az oklevelek. (Törökbecse szomszédságában 1341–1441); részben Becse várához tartozott. Füzesfalva (Alsóelemér és Felsőelemér közelében 1454.), a Maczedóniai Péterfi és a velük rokon Dancsfi családok birtoka, a kik a Forgáchoknak adják zálogba. Galád (Nagykikindától délre eső Gladszkai puszta), 1412-ben Torontál, 1462-ben Temes és 1561-ben Csanád vármegyéhez számítottak. 1462-ben a Berekszói Hagymás és a Szentgirolti családok birtoka. Gyarman (Temes vármegye határán Papd környékén 1447–1473.), a Papdi és a Beréndi Bak család birtoka. Ilemér (a mai Alsóelemér és Felsőelemér 1454), a Ghymesi Forgách család veszi zálogba. Irmes (1441.), Becse várához tartozott. Ivánkahida (a mai Jankahid 1332–37.); Ivánosi Nagybecskerek és Törökbecse között fekhetett 1341.) Jakabfalva (1450.), az Apátfalvi Monai család birtoka. Kovászi (1421.), a csanádi püspökség nyerte adományul Zsigmond királytól. Kozafalva (1410.); Köre, néha Kere néven is előfordul (1410–1503). Kürt (1410; lehet, hogy Temes vármegyéhez tartozott). Lovász (1332), Matka (Törökbecse és Basahid vidékén 1331). Mene (Temes vármegye határán 1447–1473.), alkalmasint a krassómegyei Patakiak birtoka, a kik e helység fölött a Martonosiakkal és a Tekesekkel egyezkednek. Murony (1416–1479.), a Muronyi, majd a Muroni Kónya család birtoka. Nyilas (1441.), Becse várához tartozott. Olnas, Keve és Torontál vármegyék nemessége 1347-ben itt tartotta közgyűlését. Oroszi (a mai Torontáloroszi 1332–37.); Pakencz (Alsóelemér és Felsőelemér táján), a Maczedóniai Péterfi és a vele vérrokon Maczedóniai Dancsfi családok birtoka, a kik 1454-ben a Forgáchoknak zálogosítják el. Páktető (1447), a Papdi és a Beréndi Bak család birtoka. Szeg (1482.), a Dóczi család birtoka. Szele (1332–37.); Szent-Demeter (1454.), a Maczedóniai Péterfi és Dancs családoké, a kik a Ghymesi Forgáchoknak zálogosították el. Szent-Király (ma puszta, Törökbecse és Aracs között. 1422–1440.) Becse várához tartozott. Szent-Lélek (Csánki Dezső szerint inkább Keve vármegyéhez számítható,) 1447-ben a Papdi és a Beréndi Bak család tagjai egyezkednek e helység fölött. Szentes (1482), a Dóczi család birtoka. Szőllős (Törökbecsétől délkeletre 1399.). Tarros, (a mai Tiszatarros.) Már III. Béla király névtelen jegyzője is megemlékezik e földterületről 1332–1439. Torni vagy Tornyi (1423–1461.). Tótfalva (1473.), e helység fölött a krassómegyei Patakiak a Martonosiakkal és a Jolsfafői Tekesekkel kölcsönös örökösödésre nézve egyezkednek. Újfalu (a mai Töröktopolyához tartozó Novoszellópusztának felel meg. 1399–1441), a becsei uradalomhoz tartozott. Vámhalom (a mai Tiszahegyes közelében fekhetett. 1405–1462.), Temes vármegyéhez is számítják, Becse várához tartozott Vasvár (a mai Nagybecskerek mellett fekhetett 1332–37.); Vegenye (1441.), Becse várához tartozott.
A középkori Torontál vármegye területén csupán egy erődített hely volt, Becse (a mai Törökbecse). Vára már 1342-ben fennállott. 1386-ban Zsigmond brandenburgi őrgróf, az ország gyámjaként Losonczi István két fiának, Lászlónak és Istvánnak adományozta. A XV. század elején, alkalmasint még 1411-ben Lazarevics István rácz despota birtokába került s tőle szállhatott örökségkép Brankovics Györgyre, a ki 1433-ban bírta, s 1440-ben Geszti Mihály fiának, Lászlónak zálogosította el. Brankovics György hűtlensége következtében I. Ulászló a várat a hozzátartozó uradalommal együtt tőle elvevén, azt a raguzai származású Thallócziaknak adományozta. 1450-ben ismét Brankovics György birtokában találjuk, azonban az országgyűlés rendelkezései következtében Hunyadi 373János kormányzó tőle elfoglalta. 1451-ben visszakerült Brankovics birtokába, a ki 1458-ban Szilágyi Mihálynak adta. Szilágyi Mihály azonban még ebben az évben visszaadta Brankovicsnak. Később Hunyadi Mátyás király birtokába jutott. Tartozékai: 1440-ben Aracsa, Ecsehida, Aradi, Szent-Király, Bazsal-hida, Becskereke, Endréd. 1441-ben pedig: Újfalu, Szent-Király, Boldogasszony-falva, Szent-Endréd, Vegenye, Ecsehida, Irmes, Nyilas, Csingrad és Aradi falvak, továbbá Becse, Aracsa, Bazsalhida és Becskerek városok. Városi kiváltsággal csupán az utóbbi négy helység bírt a régi Torontál vármegyében. Aracsa 1422-ben már vásárjoggal bírt, az 1441. évi oklevél is oppidumnak nevezi. Bazsalhida szintén vásáros hely volt. Becse városáról 1440-ben van első ízben adatunk. 1442-ben itt tartotta gyűléseit a vármegye. Száraz és vizi vámját az 1440. évi oklevél említi. Becskerek (a mai Nagybecskerek) 1331-ben civitasként tűnik fel. 1441 táján kelt oklevél oppidumnak nevezi. A becsei vár tartozékaként annak sorsában osztozott. (Csánki Dezső: Magyarország Történelmi Földrajza II, 124–130).
