A Rudolfsgnadi árm. és belvízlecsap. társ.
A Rudolfsgnadi árm. és belvízlecsap. társ.
A Rudolfsgnadi Ármentesítő és Belvízlecsapoló Társulatot 1895-ben alapította az érdekeltség, mert a Tisza és Duna árvizei, valamint a belvizek pusztításai ellen ezen az alapon vélt megbízható védelmi műveket építeni és azokat rendszeresen fenntartani.
197Alakulását megelőzőleg itt már 1865-ben, Rudolfsgnad elnevezéssel, német telepesek községet alapítottak és a kincstártól a rétterületből 7266 hold földet kaptak, holdanként 20 forintért, ama kötelezettséggel, hogy községüket, valamint az úgynevezett II. öblözetet, Perlasztól Csenta községig, a magas partba bekötve, a Bega, Tisza, Duna és Karas mentén, védtöltésekkel ármentesíteni tartoznak.
A község e kötelezettségének eleget is tett és a töltéseket, az 1830-iki nagyvíz alapul vételével, 1867-ig kiépítette; de ezek 1876-ban a Tisza és a Karas mentén átszakadtak. A telepesek a töltéseket helyreállították, de a gátszakadás 1882-ben megismétlődött.
A község a gátakat még az árvíz után is helyreállította, de midőn 1895-ben újabbi gátszakadás által az öblözet ismét árvíz alá került, a község saját erejéből már nem tudta a gátakat helyreállítani, a miért is kérelmére a földmívelésügyi miniszter a töltések végleges kiépítésére a terveket elkészítette és az érdekeltség társulattá alakult.
A társulat árterületét az úgynevezett II. dunai öblözet alkotja, melyben Rezsőháza (Rudolfsgnad) község határa egészben, Perlasz, Torontáludvar, Orlód és Csenta községek határának egy része beleesik. A műszakilag kifejlesztett árterület 14.426 kat. hold. A védtöltések hossza 26. km., melyből 3.630 km. téglaburkolattal van ellátva. A belvízcsatornák hossza 108.849 km. Telefonhálózata 35 km. hosszú és nyolcz állomással bír. A társulat egy szivattyúteleppel rendelkezik, mely a védgát 17. kilométerénél van. A szivattyútelep nyomócsöve, mely a víz szabad levezetésére nem szolgál, 1.2 m. átmérőjű.
A társulat adóssága egy 2,040.000 koronás kölcsön. A védművekbe a társulat keletkezése óta 2,622.835 K-t ruházott be.
Az árterület külön osztályozva nincsen, s a kivetés holdszám szerint történik. Az 1911. évre a kivetés kölcsöntörlesztésre és fenntartási költségekre holdanként 12 K 15 f, mely kivetés hol szaporodik, hol pedig csökken, a szerint, a mint azt a társulat újabb beruházásai, vagy kezelési és fenntartási költségei kívánják.
A társulati érdekeltséget több ízben érte árvízkatasztrófa, mert a mint már említve volt, 1876-ban, 1882-ben és 1895-ben gátszakadások által az egész öblözet árvíz alá került, a társulat megalakítása óta pedig 1907-ben volt az ártér víz alatt, mely évben május 25-én a töltés a szivattyútelepnél váratlanul beszakadt; ez alkalommal a község belsőségei is oly nagy vízbe kerültek, hogy számos ház omlott össze.
A társulat megalakulása után csakhamar miniszteri biztos vezetése alá került és ma is miniszteri biztos intézi annak ügyeit. Miniszteri biztosa: Csernovits Diodor dr., igazgató-főmérnöke: Czölder Aurél, pénztárosa: Grasnek Viktor.
