Lombos erdők.
Lombos erdők.
Vasvármegyében, a pelyhes tölgy kivételével, más három tölgyünk, a gyertyánfa (pl. Léka magasabb hegyein), a nyírfa és a bükk alkot tiszta lombos erdőt. A gősfai hegyen rezgő nyárfaliget van. Ezekkel az erdőkkel kisebb-nagyobb darabon gyakran fenyves váltakozik, de a fenyő a tölgy közé is keveredik.
A lombváltó tölgyek úgy osztoznak, hogy a mocsártölgy (Quercus Robur. L.) az alacsonyabb tájon vagy a síkon (Sághfalu, Taródháza) uralkodik; a délibb völgyekben, pl. Sennyeházán, ezenkivül még a Quercus hiemalis vagy a mocsárfának hosszú kocsános alakja is nő. A kavicsos hegyháton nyírfa, a keleti halomlánczolatokon cserfa az erdő, ezért a Kemenesalja mellett húzódó láncznak „Cser” a népies neve. A magasabb vidéken inkább a Quercus sessiliflora terem. Legmagasabb helyen a Kienhegyen láttam, de itt bokor és meddő marad.
Az alacsonyabb tájon a lombos fák osztakozása határozottabb. Magasabb vidéken az erdőalkotó fák – a Rábától délre a fenyvesek is – látszólag szabálytalanul váltakoznak egymással. Igy pl. a Rába völgyéből Német-Ujvár felé a legmagasabb hágón a Quercus sessiliflora meg a bükk, tovább és feljebb Lángszálnál már a répafenyő meg a nyírfa uralkodik. Bükkösd és Felső-Eőr közt a legmagasabb ponton (a szekérút mellett) répa- és jegenye fenyő nő. Egyebütt az erdő vegyes: feljebb a Quercus sessiliflora, kevés bükk és nyírfa, lentebb inkább a cser és mocsártölgy, meg a gyertyánfa terem.
Leggazdagabb és legváltozatosabb az erdő Kőszegen. Itt alsónak és felsőnek nevezik. Az alsó a várostól keletre, a dombos vidéken 2900 négyszög 524hold, a felső erdő a hegyen, a Szálkő felé 2104 négyszög hold, de itt a szomszéd-községek erdei vele összeszögellvén (Dreieckstein), hatalmas erdővidék támad. Az alsó erdő fája a Quercus Robur és Quercus sessiliflora, a répafenyő, boróka, nyír pirolás aljnövényzettel, a felsőé tölgy, bükk, kőris és fehércsíkú fenyő, kevesebb más keverékrészen kívül.
