Folyók hatása.
Folyók hatása.
Vasmegye magasabb tetőin a havasalji vagy e csúcsot jellemző növény csekély; a tetők növényzete az alacsonyabb vidékétől tetemesen nem különbözik, ezért a patak a Vütöm csúcsairól nevezetesebb növényt nem ragadhat le a völgybe. Fölismerhetőbb azonban az osztrák meg a stájer hegyek hatása, melyek Vasmegye jó részét lehűtik, folyóvizeik is megyénkben hömpölygenek.
Hogy a havasaljai növény megyénkben oly egyenetlenül elszórt, egyenesen a Stájerországból érkező folyók az okozói.
504Legfeltünőbb a Mura, Gyöngyös és a Rába hatása.
Mivel a zergeboglár a kőszegi hegyeken nem terem, Kőszeg alatt pedig a síkon töméntelen, hihető, hogy a Gyöngyös vízáramával jutott valamikor ide.
Kis- és Nagy-Barkócz alatt, ott, a hol a Mura a stájer határon a partot össze-vissza, szigetkékre szaggatja, áradmányokon gyakori a Salix incana és a csermelycziprus (Myricaria Germanica), mint Pozsony tájékán; kétségkivül a stájer havasok völgyeiből sodorta a víz ide.* Az átokhínár (Elodea Canadensis) hamarább a vízi madár révén jutott ide. Viz hozta ide az Arabis arenosa, Juncus alpinus magvait és a struczharaszt spóráit, mert ezek a szomszéd hegyeken nem nőnek. Az Erechtites, Stenactis és Solidago Canadensis azonban lehet, hogy más úton jutott ide, az első hihetőleg botanikus kertből.
A csermelycziprus a Cserna folyó áramával Orsova alá, hazánk belföldjének csaknem a legalacsonyabb terére is leereszkedett. (Borbás V. Havasvölgyi bokor a magyar haza legalacsonyabb pontján. (Erdész. Lapok 1886).
Szent-Gotthárd mellett a Peltaria alliacea, a Rába partján, itt-ott a meder oldalán (padnal) és a szakadékain nő a Geranium phoeummal. Mind a kettő a Rába sodrával került ide, nem természetes helyen nő. A Peltaria a Rábának mindkét partján nő s addig elég gyakori, míg a Lapincs bele nem ömlik. Ezen túl csak a jobb parton láttam.
Hogy a havasról leszálló polgár nálunk az alacsonyabb vidéken kevésbbé maradhat fel, mint Bajorország síkján, ennek oka az, hogy a havasi növény meleg vidékünkön kevésbbé boldogúl, mint amott.
