Austriacus-fajok.
Austriacus-fajok.
Az a sok növény, mely Vasvármegyében Austriacus fajnevet visel (Anthemis, Verbascum, Galium, Gentiana, Roripa, Acer, Pinus, Quercus, Rosa, Pleurospermum, Viola) azt hirdethetné, hogy külön ausztriai elemek is vannak. Ez a név azonban csalékony, mert pl. az Anthemis Austriaca Jcq., valamint az Inula és Iris Germanica, Lavatera Thuringiaca is messzibb terjed délkeletnek, mint Bécstől nyugat felé, avagy Németország területén. Az ily nevet a florisztikai fejlődés még a növénygeográfiai ismeretek szunnyadása, főleg a megnevezendő növény messzebb terjedésének ismeretlen volta magyarázza meg. A florisztika Ausztriában és hazánkban előbb teljesedett, mint délkelet felé (a hol vidéki geográfiai nevet szintén kaphatott volna), azért több s inkább délkeleti, mint ausztriai növényt osztrák és magyar botanikus nevezett meg. A híres Jacquin Miklós József a „Flora Austriaca” czímü képes munkájában vidékének növényzetét csinosan rajzolta le. Némely képe szakasztott olyan, mintha rajzaihoz épen Vasvármegyéből kapta volna a növényeket (Thalictrum nigricans, Th. elatum).
Az Austriacus nevü vagy Jacquin megnevezte növények földrajzilag tehát nagyobbrészt olyanok, melyek délkeleten s hazánkban hemzsegnek, de elterjedésüknek délnyugati határát Ausztriában érik el. Neilreich* szerint Alsó-Austria se önálló növénygeográfiai tag, hanem három különböző flóra darabja: a cseh őshegységé, Noricum alpesi vegetácziójáé és Magyarországé.
Fl. Nieder-Oesterr. CII.
