Őskori befüvesedés.
Őskori befüvesedés.
A Vütöm, meg a borostyánkői hegység, mint az Alpes óriási hegyrendszerének keleti nyulványa, a geológia harmadkorának közepe előtt kezdett kidomborodni s a neogén kor elején, mint sziget és előfok meredt ki az ős víztükörből. Ezeket a szigethegyeket az anyahegységből már az őskorban sajátszerű flóra kezdte benépesíteni; olyan flóra alakult rajta, a melynek maradéka a mai havasaljai vegetáczió. A körülfogó neogén tengerben vizi növényzet élt, a mint pedig a keleti alacsonyabb vidék és völgyei is végre kiszáradtak, a hegyről a norikumi növények ereszkedtek le. A Sághegyen, mint a neogén tenger szigetén, már magyarföldi vagy délkeleti növények kezdettek megfészkelődni, míg végre a keleti alacsonyabb vidéket, mint megfelelőbb helyet, a délkeleti növények füvesítettek be, a keleti részén pedig (a Marczal mocsarai), a süppedős földön a tavi vegetácziónak nevezetes formácziói és fajai maradtak fel, a melyeknek nagy részét a lecsapolással csak napjainkban pusztították el. A megye déli részére a horvát felföldről vándoroltak délibb növények.
