Alispánok.
Alispánok.
Alispánok 1595 előtt:
1338 András mester, 1356. Miklós mester, Elbee fia, 1376. Gáll Übül mester, 1381. Büki Hibardus mester, 1405. Melléthei Magyar Miklós mester, 1414. Egerváry Mihály, 1428., 1430., 1434. Thelekessy István, 1438. Szecsődy Gáspár, 1439. Nádasdi Darabos Jakab, 1439., 1440. Keresztúri János, 1444. Bődi Dénes, 1445. Ládonyi János és Rumi János, 1449., 1450. Káldi György, 1454–57. Nádasdi Darabos László, 1460. Szerdahelyi János, 1460., 1461., 1462. Polyáni Tamás, 1465. Koltai György és Sitkei Antal, 1470. Nádasdy Lajos és Egerváry Mihály, 1475–76. Válti Rákos Albert, 1478–79. Gosztonyi Venczel, 1479. Szarvaskendi Sibrik László, 1481. Boldogasszonyfalvai Horváth Mihály, 1485. Parragi Miklós és rádóczi Győrffy János, 1483. Sitkei Antal, 1483–88. Polyáni János, 1500. Poliany Imre és Sitkey Zsigmond, 1515. Pelsőczi János, 1535. Szecsődy Ferencz, 1550. Jakovíts Pál, Ivánczy Péter és Zarka János, 1555. Ivánczy Péter, 1561. Ivánczy Péter, Zarka Pál és Botthka Imre, 1564. Nádasdy András, és Bécsy Gergely, 1666. Botthka Imre és Darabos Gergely, 1569–1571. Botthka Imre, Nádasdy András, 1574. Nádasdy Andárs és Beiczy Gergely, 1577. Nádasdy András és gersei Petheő Ambrus, 1578. Botthka Imre, 1583. Táplánfalvai Polyány Farkas és Nádasdy Pál, 1584. Nádasdy Pál, 1586., 1589., 1592. Nádasdy Tamás és lukafalvai Zarka Lajos.
1595-től fogva 1848-ig a megyei önkormányzat élén a következő alispánok működtek: 1595. Nádasdy Tamás, Zichy György, 1600. Chemetey István, Kesserü István, 1601. Darabos István, Joó László, 1605. Keserü István, Szelestey Ádám, 1608. Kisfaludy Balázs és Nádasdy Tamás, 1619. Kisfaludy Balázs, 253Nádasdy Tamás, 1625. Polányi Lőrincz, Kisfaludy Pál, 1632. Eördög Simon, Káldy Ferencz, 1635. Káldy Ferencz, Rajky Imre, 1636. Chemetey József, Sibrik István, Kisfaludy István (helyettes), 1641. Kisfaludy István, Horváth János szentgyörgyi, 1646. Nádasdy Balázs, Meszlényi Benedek, 1656. Káldy Péter, Niczky Boldizsár, 1659. Káldy Péter, Zarka Mihály, 1661. Káldy Péter, Török Imre, 1665. Niczky Gáspár, Enyedy János, 1672. Falussy Miklós, Vasdinnyey Sándor, 1673. Káldy Péter, Enyedy János, Niczky Gáspár, 1676. Horváth János, Báchmegyey Ferencz, 1687. Báchmegyey Ferencz, Szegedy Pál, 1696. Szegedy Pál, Szalánczy Márton, 1699. Szegedy Pál, Hevenyessy János, 1700. Hevenyessy János, Horváth Zsigmond szentgyörgyi, 1705. Horváth Zsigmond, Zobothin János, 1713. Zobothin János, Sigray József, 1717. Zobothin János, Horváth József, 1718. Zobothin János, Tallián Ádám, 1724. Tallián Ádám, Foky János, 1730. Rosty István, Neczky Zsigmond, 1735. Rosty István, 1742. Szelestey Boldizsár, Mlinarik Pál, 1746. Szelestey Boldizsár, Lippics Boldizsár, 1749. Sallér István, Zarka István, 1754. Zarka István, Boros Ferencz, 1757. Zarka István, Rosty Ferencz, 1762. Rosty Ferencz, Orosz Ignácz, 1772. Rosty Ferencz, Horváth Ferencz, 1775. Horváth Ferencz, Sibrik László, 1784. Boros Ferencz, Somogyi János, 1786. Boros Ferencz, Tallián Antal, 1788. Boros Ferencz, gróf Sigray József, 1790. Boros Ferencz, Vajda Antal, 1794. Vajda Antaé, Farkas László, 1798. Vajda Antal, Farkas László, ez utóbbi helyét 1805-ben Saly Károly foglalja el, 180. Szladovits Károly, Szabó Ignácz, 1812. Szabó Ignácz, Jelencsics János, 1816. Szabó Ignácz, Szerdahelyi Ignácz, 1828. Niczky János, Szerdahelyi Ignácz, ennek helyét azonban már ez évben Bertha Ignácz foglalja el, 1832. Niczky János. Bertha Ignácz, 1835. Bertha Ignácz, Békássy Imre, 1838. Vidos József, Zarka János, 1840. Vidos József, Tóthfalui Tóth Lajos, 1842. Békássy Imre, Széll József, 1845. Széll József, Zarka Sándor, 1848–49. Széll József, Zarka Sándor, majd Zarka Sándor, Vidos Dániel, Balogh Antal.
Az októberi diplomát követő restauráczión első alispánná Mesznil Viktor, másodalispánná Szentgyörgyi Horváth László, főjegyzővé pedig Szelestey László, a költő, választatott meg, ezek helyét azonban még ugyanazon évben Széll József első alispán, Balogh Antal másodalispán és Inkey Sándor főjegyző foglalták el, a megye adminisztrátorává pedig gróf Festetich György neveztetett ki. Az országgyűlés feloszlatása után, hogy a megyei gyűlések betiltását megelőzve, megbizatását megbizói kezébe tehesse le, a tisztikar az 1861. november 4-én tartott közgyűlésen lemondott. A főispáni helytartó néhány nappal előzte meg lemondásával a tisztikart.
*
Noha a XVI. század vége felé már Szombathely a megye székhelye, a háborús idők és más kedvezőtlen körülmények később is gyakorta kényszerítették a megye rendeit, hogy gyűléseiket egyéb helyeken, néha kisebb falvakban, tartsák meg. Ily helyek: Rohoncz, Körmend, Német-Ujvár, Kis-Czell, Vép, Meszlen, Monyorókerék, Szőllős.
