Főispáni beiktatás.
Főispáni beiktatás.
A főispánok beiktatása rendszerint nagy ünnepélyességgel és fénynyel szokott végbemenni. Az ünnepélyek díszét és fényét, a közelebbi és távolabbi megyék nemességén kivül, nem egyszer országos előkelőségek, hatalmas főurak fokozták megjelenésükkel és részvétükkel.
Ősi szokás volt, hogy a beiktatás alkalmával a székében ülő főispánt, mikor az esküt már letette, a megye főszolgabirái háromszor felemelték, a karok és rendek és a jelenlevő vendégek pedig háromszoros harsogó viváttal üdvözölték.
A legfényesebb ünnepélyek egyike, Batthyány Ádám beiktatása alkalmával, 1762. évi augusztus 25-én folyt le Körmend várában. A beiktatásra Mária Terézia királynő a visszalépő főispánt, Batthyány Lajos nádort, a beiktatandó főispán nagynevü atyját, küldte le királyi biztosul. A megye rendei már a januári gyűlésen foglalkoztak a beiktatási ünnepély részleteivel és határozattá lőn, hogy a nemes ifjak színejavából 150 tagú lovasbandériumot alakítanak. A bandérium öt csapatra osztatott fel, minden csapat harmincz-harmincz fényes fegyverzetű lovasból állván, külön zászlók alatt. Az első csapat vezéreül Rosty Ferencz másodalispán választatott meg. A beiktatás szinhelyéül Körmend vára tüzetett ki. A közgyűlést augusztus 25-én Zarka István első alispán nyitotta meg s inditványára Hajgathó Péter nagyprépost, Szily Márton kanonok, Eszterházy Ferencz gróf, Batthyány Ferencz gróf, Erdődy József gróf, Sigray Károly báró, Festetich Pál, Inkey Gáspár, Zsidó Mihály s Forintos Gábor zalamegyei és Tallián János somogymegyei alispánokból álló küldöttség hívta meg a királyi biztost és a beiktatandó főispánt a közgyűlésre. A lovas-bandérium ezalatt katonás rendben a vár udvarán sorakozott. Amint Hajgathó nagyprépost szép magyar beszédét a nádorhoz megkezdte, a trombiták megharsantak és a mozsarak minden oldalról dörögni kezdtek. A lelkesülés mámora fogott el mindenkit és a riadó éljenzés csak akkor csillapult le, mikor a nádor elnöki székét elfoglalva, ékes magyar beszéd kiséretében előterjesztette a királyi leiratot, mely az ő királyi biztosi kiküldetésére és az új főispán kinevezésére vonatkozott. A latin szövegű királyi leirat felolvasása után ismét a nádor emelt szót, szavait részben a közgyűléshez, részben az új főispánhoz intézvén. Majd gróf Batthyány Ádám, az új főispán szólalt fel és beszéde végén letette az esküt, melyet latin nyelven a kalocsai érsek olvasott fel előtte. A riadó éljenzés lecsillapultával Csődy Pál kanonok vette át a szót, ki az új főispánt latin nyelven a megyei rendek nevében üdvözölte. Az emlékezetes ünnepélyt fényes lakoma 256és játékok zárták be; részt vett bennök Grassalkovich Antal m. kir. kamarai elnök is.
Batthyány Lajos beiktatása alkalmával, 1790. ápril 14-én, Szombathely város polgársága ünnepi ruhába és fegyverbe öltözve állt sorfalat a város végén és innét díszmenetben kisérte be az új főispánt a megye székházába. A főispán az ünnepen résztvett polgárokat megvendégelte.
SZÉCHY DÉNES. Az orsz. képtárból.
Fia, Fülöp, 1827. szeptember hó végén és október hó első napjain ugyancsak szokatlan fénynyel iktattatott be főispáni székébe. Az ünnepélyen Sopron, Zala, Veszprém, Győr, Trencsén, Hont, Baranya és Fehérmegyék küldöttségei osztozkodtak a vasi karok és rendek közörömében. Ez ősi, fényes ünnepélyek utolsó visszfényeként tűnik fel Radó Kálmánnak 1882. julius 10-iki beiktatása.
