A SZENT-GOTTHÁRDI ÜTKÖZET.
207A SZENT-GOTTHÁRDI ÜTKÖZET.
A következő év (1664.) tavaszán Küprili Amhát nagyvezér ismét betört Magyarországba.
A császári hadak Kanizsa sikertelen ostroma után a Muraközbe nyomúltak, s az utánuk jövő nagyvezír Uj-Zerin várt vette ostrom alá. Montecuccoli védett táborából tétlenül nézte, miként veszi be a török Zrinyi Miklós büszke várát, a teoriája szerint menthetetlen Uj-Zerin várt (július 27-én).
)
208A füstölgő romhalmazból a nagyvezír július 10-én távozott Kanizsára s csakhamar követte őt a török sereg másik része is.
Erre a császári sereg tábornokai is elhatározták a visszavonúlást, melyet a Badeni őrgróf serege kezdett meg, átkelvén a Murán ezt követték a Nassaui és Kielmannsegg-gyalogezredek, majd a Sparr-féle gyalogezred. A csapatok nagy része betegen, láztól gyötörve menetelt.
A törökök ezalatt július 15-én elfoglalták Kis-Komárom várát, felgyújtották Zala-Egerszeget, onnan egy csapat Vasmegyébe tört és Egervárát gyújtotta fel. Innen azonban a nagyvezír a szertekalandozó portyázókat csakhamar visszarendelte Kanizsára, mivel a stájer határszélen lévő nagy birodalmi sereg miatt könnyü szerrel be nem üthetett. Seregét itt kipihentette, hogy egy fontosabb vár, valószínűleg Győr bevételére indúljon.
E hírre Sárvárt és Körmendet a vármegye gyorsan megerősítette s Montecuccoli is meggyorsította seregének menetét. Julius 16-án Lipót badeni őrgr. vonúl át hadával a Murán s csakhamar elérte a hódoltsági részeket. Az átkelésnél, valamint a menet irányának megválasztásában Zrinyi Miklós, mint e vidék alapos ismerője, szolgált utbaigazitással.
A birodalmi sereg Lenti váránál július hó 22-én találkozott az Olaszországon át, Radkersburg felől jövő, Coligni vezérlete alatt 26 század lovasból és gyalogságból, összesen 6000 emberből álló franczia segédhaddal, melyhez a franczia némesség szine java, köztük számos máltai lovag csatlakozott, a mihez még a brandenburgiak, mintegy kétezren járultak. Ha hozzá vesszük Lipót badeni őrgróf seregét, mely mintegy 41.000 gyalog és 13,900 lovasból állott, a magyarok és horvátokon kívűl bátran 70.000-re tehetjük a hadsereg számát.
MONTECUCCOLI. A bécsi udvari muzeumból.
A kitünően felszerelt és hatásos megjelenésű franczia segédhad csatlakozása épen kapóra jött, hogy az elcsigázott, félig beteg császári seregbe kitartást, bátorságot, a magyarokba pedig bizalmat és harczi kedvet öntsön.
A török előnyomúlásának hírére, annak a Rábán való átkelését megakadályozandó, Montecuccoli Nádasdy Ferenczet már megelőző nap csekély számú magyar-horvát csapataival Körmend felé, a francziákkal való egyesülés napján pedig Coligni vezérlete alatt 1 horvát ezredet, 12 franczia és 9 birodalmi, századonkint 150 emberből álló lovas századot indított útnak. Ezenfelűl még 8 ágyút is, melyeket, minthogy a lovasság gyors menetben előre sietett, 100–100 Schack- és Görz-dragonyossal kisértetett.
Mire Nádasdy Ferencz elérte Csákányt, már Batthyány Ferencz, Német-Ujvár ura és Eszterházy Pál gróf ott táboroztak hajdúikkal. Nádasdy azonban őket otthagyva, másnap Körmendre sietett, míg Batthyány és Eszterházy Csákányban maradtak, hogy az érkező császáriaknak a Rábán való átkelésnél segédkezet nyújtsanak.
209E közben a törökök is Vasvármegye terűletére léptek. Míg egy 15.000 spahiból álló had Vasvárt égette fel (július 24-én), egyes portyázó csapatok pedig egész Körmendig kalandoztak. Még e napon a kirendelt császári ezredek is elérték a Csörötneknél helyreállított hidat és megkezdették az átvonulást. Az átkelés nem ment minden viszály nélkül, mi a különféle nemzetiségű csapatoknál érthető is.
)
