Nemesi felkelés a törökök ellen.
Nemesi felkelés a törökök ellen.
A törökök folytonos beütéseinek megakadályozására 1648. augusztus 26-ikára Szombathelyre ismét nemesi felkelést rendelt a király; az egybegyűlt nemesség felét Sárvár őrizetére küldték ki. Az 1649. évi III. t.-cz. értelmében a Dunántúl hét vármegyéjére ezer gyalogos és lovaskatona vettetett ki.
A hadjutalék arányos kivetése czéljából a vármegye junius 21-én tartott közgyűlésében Nádasdy Boldizsár és Meszlényi Benedek alispánok, Horváth János, Kisfaludy István, Palásty János, Kupriszor Márkus, Angyal György és Horváth Ferencz főjegyzőből álló bizottságot küldte ki, mely 206julius 1-én Csepregen a többi vármegye küldötteivel megegyezésre jutván, 685 főnyi lovas közül Batthyány Ádám 99-et, Nádasdy Ferencz főispán 80-at volt köteles kiállítani, míg a gyalogosból Vasmegyére 50, Kőszeg városára 30 esett.
A hadak eltartásának kérdése azonban sokkal nehezebb volt, részben, mert a hódoltsági részek lakossága kétfelé volt köteles adózni, másrészt, mert az idegen zsoldos hadak tömérdek kárt okoztak a védelmükre bízott vidékeken.
A bajok eloszlatására Wesselényi nádor 1658. julius 3-ára Érsekújvárra tanácskozást hívott össze, melyen a vármegye Káldy Péter alispán vezetése alatt álló egy négy tagú küldöttséggel képviseltette magát.
