Ujabb török háboruk.
Ujabb török háboruk.
A közelgő török háború előjeleire ismét a várak megerősítése rendeltetett el; Körmendet, mivel a megelőző évben kétszer leégett, Batthyány Kristóf és Pál grófok újból felépítették. (1662.)
A harcz nem sokáig váratott magára: Lipótnak az erdélyi ügyekbe való beavatkozását Küprili Mehemet, az új nagyvezér, ürügyül hozván fel, 1663-ban százezer főnyi sereggel ismét berontott Magyarországba.
E hírre a bécsi haditanács, úgy a birodalom, mint az ország védelmére nagy gyorsasággal tekintélyes sereget állított fel, ebből Zrinyi Miklósnak a Testa Piccolomini csapatból 500 lovast, 2000 Spick-gyalogost és 1000 Jacques-dragonyost bocsátott rendelkezésére. Körmendet és Vasvárt pedig a törökök szemmeltartása czéljából császári őrség szállotta meg.
KÜPRILI MEHEMET NAGYVEZÉR. A bécsi udvari muzeumból.
A dunántúli főurak, hogy birtokaikat a beütésektől megvédjék, Marczaltőnél, Vasmegye éjszakkeleti határán táborba szállottak. Névszerint: Széchényi György győri, Sennyey István veszprémi püspökök, Eszterházy Pál, Draskovich Miklós, a Nádasdy-féle csapatokkal, Eszterházy Ferencz pápai, Jakusich Péter veszprémi kapitányok, Czobor Ádám, Eszterházy Mihály. E hadakat Akács Péter és Niczky Gáspár kapitányok vezérlete alatt álló vármegyei nemesi felkelés is szaporította.
Mivel csak nyolcz-kilenczezeren voltak, Eszterházy indítványára elsánczolták a tábort és így várták a török támadást.
Ezek a készülődések mutatják, hogy a helyzet komoly volt. Vasmegye, tekintve, hogy a Bécs felé vezető útvonalban fekszik és, a szomszéd Zalamegye a kanizsai szandzsákhoz tartozott, így délről az első támadás veszélyének volt kitéve, méltán nézett aggodalommal a jövő elé. Mivel azonban a törökök figyelme első sorban Felső-Magyarországra irányúlt, Vasmegye ez évben megmenekült a beütéstől.
