1822–1825 között.
1822–1825 között.
Az 1822 április 22-iki közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye a keleten utazó Kőrösi Csoma Sándor segélyezésére begyűlt összegeket rendeltetési helyére küldi s a hátralékos főszolgabírákat megsürgeti.
Április 23-án a vármegye kéri a nádorispánt, hogy a „Ludovica” intézet megalkotását szorgalmazza. A helytartó-tanács kérdésére jelenti a vármegye, hogy a m. kir. testőrséghez ajánlott Dessewffy Arisztid, az angol király nevét viselő huszárezrednél hadnagyi rangot visel. (A későbbi honvédtábornok, a kit 1849 október 6-án Aradon kivégeztek.)
452A helytartó-tanács leküldvén a zsidóság folyamodását a tolerantialis adóhátralék elengedése és az adó újabb kivetése iránt, a május 3-iki közgyűlés határozata értelmében azt a vármegye pártolja és ily értelemben felír a tanácshoz.
A nagygéresi tűz alkalmából, a vármegye, a november 25-iki közgyűlés határozata szerint, több pontból álló tűzrendőri szabályzatot szerkeszt.
A deczember 3-iki közgyűlés elhatározta, hogy ezentúl a nemesi és egyéb bizonyítványok magyarul adassanak ki, valamint az ítéleteket is magyar nyelven szövegezzék, még akkor is, ha a pör deák nyelven folyt.
Az 1823 április 4-iki közgyűlésen tudatják, hogy a főispáni helytartó gróf Mailáth Antalt tiszteletbeli főjegyzővé nevezi ki. Ugyanezen gyűlés határozatát már magyar nyelven terjesztette fel a vármegye a helytartó-tanácshoz.
Április 26-án közlik, hogy gróf Csáky László püspök 12000 frt alapítványt tesz a vármegyei kórház javára. Az orvos fizetését 420 frtban, a seborvosét 300 frtban állapítja meg, azzal a kikötéssel, hogy az orvost az alapító, ennek halála után pedig az örökösök nevezzék ki.
