Fegyveres erőszak a vármegye tisztikara ellen.
Fegyveres erőszak a vármegye tisztikara ellen.
A tisztviselők a királyi biztos szobájában is megtagadván az engedelmességet, a királyi biztos a fegyveres erő parancsnokát, Gorzkowski tábornokot felszólította, hogy csapataival vonuljon a vármegyeháza elé és az összes tisztviselőket tartóztassa le. A letartóztatott tisztviselőket külön-külön szobába zárták, hogy sem egymással, sem a külvilággal ne érintkezhessenek. 24 órai fogság után a királyi biztos megkérdezte a két alispánt, felhagynak-e az ellenszegüléssel? Az alispánok, némi készséget ígérve, kijelentették, hogy csakis akkor tehetnek valamit, ha tiszttársaikkal értekezhetnek. A királyi biztos erre engedélyt is adott, mire a tisztviselők, tanácskozásra összegyűlve, kijelentették, hogy a fegyveres erő kényszerének engednek és teljesítik a parancsot. Így győzött a fegyveres erő a tisztviselők fölött, de magát a vármegyét nem győzte le. Zemplén vármegye osztozik Bars és Nógrád vármegyékkel abban a dicsőségben, hogy legállhatatosabb volt az alkotmány megvédésében és nehány vármegye támogatásával végre is elérték azt, hogy a király 1825-ben mégis egybehívta az országgyűlést.
Folytassuk azonban a korábbi események felsorolását, a melyektől e nevezetes kérdés miatt eltértünk.
