1849.
1849.
Az 1849. év Zemplén vármegyében sokkal mozgalmasabb volt az előbbi évnél. Gróf Schlick osztrák tábornok az első hadtesttel Gácsországból a duklai hágón át betörvén, az elébe küldött csekély és még kellőleg be nem gyakorlott csapatainkat előbb Pulszky Sándor ezredes, utóbb Mészáros Lázár tábornok hadügyminiszter alatt Kassánál legyőzte és Tokajt választotta műveleteinek középpontjául, hogy itt, a Tiszán átkelvén, a Pestről Debreczenbe költözött országgyűlést elfogja, vagy szétűzze, a mivel egész ellenállásunkat megtörni és megsemmisíteni remélte.
A hátráló magyar csapatok ugyanez okból nem Miskolcz és a főváros, hanem Tokaj felé húzódtak és a főparancsnokságot az őrnagyból ezredessé 482kinevezett Klapka György vevén át, szervezetök is tökéletesedett. Ugyanekkor az egész magyar hadsereg hadtestekbe osztatván, a Klapka vezérlete alatt álló sereg alkotta az első hadtestet. Így az osztrák I. hadtesttel a magyar I. hadtest került szemközt.
Schlick előnyomulása alkalmával hadtestének egy részét Újhelyre és Liszkára vezényelte, hogy a magyar csapatokat jobbról oldalba támadják.
Az osztrák parancsnokok, Pergen és Herzmawski Újhelyben a még vadászatra sem használható díszfegyvereket is elkoboztá. Január hó utolsó napjaiban csatára kerülvén a dolog, a magyar csapatok Klapka ezredes, Dessewffy Arisztid, Bátori Schulz Bódog, Bulharin, Thorznicki ezredesek alatt vívták ki az első jelentősebb győzelmet a rendes osztrák hadak felett. Shclick tehát kénytelen volt ismét Kassa felé visszavonulni. Az ütközet előtt Klapka a tokaji szép fahidat elégette, a minek a szükségét a harcz eredménye igazolta. Márczius 13-án azonban a híd ismét készen állott.
A honvéd-újonczok felszerelésére Boronkay Albert kormánybiztos kezéhez 30.000 pengő frt utalványoztatott.
Időközben feloszlatták a vármegyei bizottságot s az első-alispánt és a főjegyzőt hivatalaiktól elmozdították, minek következtében április hó 2-án felirat ment a honvédelmi bizottmányhoz, hogy az előbbi bizottmányt állítsa helyre, az első-alispánt és a főjegyzőt is állítsa vissza hivatalaikba. A kormány a kérelem első részének helyt adott.
Miután a zempléni önkéntes zászlóalj feloszlatásával nagyobb részben haza jöttek azok a fiatalabb tisztviselők, a kiknek a hivatalaikat fenntartani ígérték, a vármegye visszahelyezte őket előbbi hivatalaikba, köszönetet mondva eddigi helyetteseiknek. Ugyanezen a közgyűlésen olvasták fel Szögyényi Imre másod-alispán lemondását, a melyet elfogadtak ugyan, de oly kikötéssel, hogy még az imént megalakított küldöttségben vegyen részt. Az április 16-iki közgyűlés előtt olvasták fel a főispán levelét, a melyben a megüresedett hivatalok betöltéséről intézkedik. E szerint másod-alispán lett Cseley János; főszolgabírák pedig, Varannón: Szemere József, Homonnán: Reviczky Imre; első alügyész: Marschalkó Leó. A többiek között Cseley János, Vékey Gedeon, Szepesy Péter, Horváth Tamás, Albert Pál a táborból visszatért önkéntesek voltak.
Az 1848–49. telén, a midőn Klapka ezredes Tokajban tartotta főhadiszállását és Szemere Bertalan teljhatalmú országos kormánybiztos is itt időzött: Bajusz József a 43-ik zászlóalj hadnagya (most ügyvéd és kedvelt költő Sátoraljaújhelyben) kiküldetést nyert arra, hogy Bellosits Ignácz őrnagyot, a ki időközben Schlick osztrák tábornokhoz szökött át, elfogja. Bajusz hadnagy Sárospatakon, a mikor Bellosits őrnagy egy este Kassáról magánügyeinek rendezésére odajött, a szökevényt kézrekerítette és úgyszólván az osztrák csapatok között áthozta Tokajba, a magyar táborba. Rövid idővel később Bajusz hadnagy másik ilyen megbizatást is kapott, ez alkalommal Ottstett Adeodat százados elfogatására, a ki a vármegyeházát és abban a vármegye pénztárát elfoglalta. Bajusz hadnagy, Oroszhegyi Józsa önkéntes csapatbeli tisztet maga mellé véve, Sátoraljaújhelyben, a mostani Andrássy-utczán kerítette kézre Ottstett századost. Még egy harmadik századost is elfogott Újhelyben, a kit Pergen tábornok hagyott hátra, hogy az Újhelyre kivetett sarczot beszedje.
