A erdőbénye-baskói zendülés.
A erdőbénye-baskói zendülés.
1818-ban Erdőbénye és Baskó helységek között bizonyos „Felhegy” nevű terület miatt villongás támadt. Kölcsönösen behajtották egymás marháit, sőt oly verekedést rögtönöztek, melyben nehány embert agyon is lőttek. Az első alispán beavatkozására, az erdőbényiektől fogvatartott baskói lakosokat szabadon bocsátották, elhajtott marháikat és egyéb elrablott jószágukat visszaadták. A június 3-iki közgyűlés, a másodalispán elnöklete alatt elrendelte, hogy küldöttség menesztessék, a helyszinére s azokat, a kiket a bizottság bűnösnek talál, küldje be a vármegyei börtönbe, azokon kívül, a kik már ott vannak. Erről a szomszéd Abaúj vármegyét értesítették és jelentést tettek a kanczelláriának. A kanczellária július 9-én válaszolt is, értesítvén a vármegyét, hogy az erdőbényiek példátlan erőszakosságának megbüntetésére királyi biztosul Malonyay Nep. Jánost, a kir. tábla bíráját küldi ki, a kinek érkezéséig az ügy függőben tartandó. Ugyanekkor felolvasták a kir. biztos levelét, melylyel bejelenti, hogy e hó 13-án Újhelybe érkezik; felolvasták továbbá a főispán levelét, melyben az eset fölött való sajnálatát és fájdalmát fejezi ki és Fekete Károly vármegyei jegyzőt, a ki abban részt vett, hivatalától elmozdítja. Dókus József alszolgabíró jelenti, hogy nevezett jegyzőnek az elmozdító levelet kézbesítette, irományait elvette és hajdúját a hajdúk hadnagyához utasította. A két vármegyéből összeült vegyes bizottság augusztus 21-én a kir. biztos elnöklete alatt 273 vádlott fölött ítélkezett. A bíróság 12 szabadságos katonát a főparancsnokságnak adott át, 48 vádlott nemest egy hó és öt év között terjedő börtönre (ezek között Fekete Károly elmozdított aljegyzőt 4 446évre) a nemteleneket, testi büntetéssel szigorított, 3 hótól 3 évig terjedő börtönre, némelyeket csupán testi büntetésre ítélt, másokat felmentett. A kir. tábla egyesek testi büntetését börtönre változtatta, vagy más változtatást tett az itéleten, a hétszemélyes tábla pedig megerősítette a kir. tábla ítéletét.
