Az 1815 évi újonczhátralék ügye.
Az 1815 évi újonczhátralék ügye.
A deczember 10-diki közgyűlésen az elnöklő új főispáni helytartó bemutatja az 1813. és 1815. évi újonczhátralékok ügyében ő felsége saját aláírásával adott válaszát, mely szerint ő felsége kedvetlenül vette azt, hogy a vármegye rendjei az újonczkiállítást az országgyűlésre kivánják halasztani, sőt még bírálatba is bocsátkoznak. Elrendeli ennélfogva ő felsége, hogy a kérdés újabb tárgyalás alá vétessék és a parancsot teljesítsék. A főispáni helytartó beszédet is intézett a rendekhez, hogy azokat a királyi parancs teljesítésére bírja, ámde a rendek – noha hálával vették azt a nyilatkozatot, hogy a felség az alkotmányt sérteni nem akarja – még sem tértek el a törvénytől. Az újonczállítást illetőleg, úgymond, tudnia kell ő felségének, hogy azt csakis országgyűléssel szerezheti be. A rendek praecedenst sem akarnak alkotni az ellenkezőjére. Elszomorítá a rendeket ő felsége leiratának az a része, a mely azzal vádolja őket, hogy nem teljesítik elég készséggel polgári kötelességüket; e szerint tehát ő felsége azt veti szemökre a rendeknek, hogy a törvényekhez ragaszkodnak. Ismételve kéri tehát a vármegye ő felségét, méltóztassék országgyűlést egybe hívni. E beszédek alatt a főispáni helytartó többször is közbeszólt és legalább arra igyekezett rábeszélni a rendeket, hogy az 1813-ról elmaradt újonczok kiállítását határozzák el; de a rendek sem ezt, sem az 1815-iki újonczokat nem szavazták meg és az elmondott beszédek szellemében intéztek feliratot ő felségéhez. A vármegye tehát másod ízben tagadta meg az engedelmességet az alkotmánysértő rendelettel szemben.
Báró Vay Miklós.
(Eredetije a zempléni vármegyeház nagytermében).
Gróf Andrássy Gyula.
(A zemplénmegyei vármegyeház nagytermében levő eredeti festmény után).
