Az 1847-iki tisztújítás.
Az 1847-iki tisztújítás.
1847 augusztus 3-án a vármegye tisztújítást tartott. A választó közönség politikai pártokra oszlott. Többségben volt az ellenzék, melynek tagjai tömegesen jöttek a vármegyeházához, melyet azonban a konzervativ, vagyis a kormánypárt tagjai ekkor már elfoglalva tartottak. A két ellentábor között csakhamar verekedés támadt. A többségben levő ellenzékiek kiszorítván a 476konzervativeket, a nagytemplomig üldözték őket, azután a vármegyeház termét maguk foglalták el, ekként döntő befolyást gyakorolva a választásokra.
Első-alispánná közfelkiáltással Kazinczy Andrást, másod-alispánná pedig Szögyényi Imrét választották meg. Főjegyzővé a főispáni helytartó ismét Lehoczky Lászlót nevezte ki. Hadi főbeszedő, Draveczky Alajos lemondásával Szabó Gábor lett, házi adószedő pedig Somogyi János. Főügyész: Buday András. Főszolgabírák: a homonnai járásban Füzesséry Dániel, a nagymihályiban ifj. Szirmay József, a varannaiban Kolosy János, a bordogköziben Kazinczy Gábor, a terebesiben Dobos János és a hegyaljaiban Füleky György. Alszolgabírák: Pop Ferencz, Stépán Mihály és Zalay Imre. Számvevő: Rozgonyi József. Másnap folytatódott a választás; első alügyész lett közfelkiáltással Gönczy Gedeon. A másod-alügyészi állás betöltésekor szavazással kellett dönteni, melynek eredményeképpen Matolay Viktor 522 szótöbbséggel győzött Görgey Miklós ellen. Alszolgabírákká: Zábráczky Lászlót, Szepesy Pétert, Kossuth Pált, Molnár Józsefet, Soltész Károlyt, báró Luzsénszky Józsefet, Szirmay Lászlót, Reviczky Imrét, Tersztyenszky Illést, Horváth Tamást, Vass Gyulát, Balásházy Józsefet választották. Albeszedők lettek: Szilvásy József, Fűzy Ferencz, Diószeghy József, Horváth Bertalan, Oroszy László, ifj. Körtvélyesy István. Esküdtek: Horváth Pál, Nagy Imre, Kossuth Sándor, ifj. Szabó Gábor, Hidegkövy Antal, Stépán József, Kazinczy Bálint, Fodor István, Lehotay Andor, Kiss Ferencz, Csernel Dániel, Horváth Mihály, Füzesséry Ádám, Füzesséry László, Nedeczky Pál, Albert Pál, Retteghy István, Juhász Gábor, Fűzy Károly, Kígyósy Albert és Vadászy Dániel. A következő napon folytatott közgyűlésen a főispáni helytartó első aljegyzővé Somogyi Istvánt, másod-aljegyzővé ifj. Dókus Józsefet, harmad-aljegyzővé Gógh Antalt, tb. aljegyzővé Molnár Istvánt, tb. alügyészszé Karsa Endrét, továbbá selyemtenyésztési felügyelővé báró Luzsénszky János, főorvosokká Breznay Istvánt és Fortmayer Nándort nevezte ki. Táblabírákká a többi között gróf Zichy Zsedényi Edét gróf Sztáray Ferdinándot és Viktort, gróf Scherr-Thoss Arthurt, Zichy Henrik, mosonyi főispánt, Hedry Ernőt, Bánó Miklóst, Hodosy Edét, ifj. Dókus Józsefet, Barthos Jánost, Petőfi Sándort és számos katonatisztet. A tisztújítás befejeztével a főügyész óvást emelt a vármegye szabad választási jogának védelmére, a fő- és aljegyzők kineveztetése ellen, a mit a főispáni helytartó válaszával együtt, jegyzőkönyvbe foglalt.
A november 7-ére Pozsonyba összehívott nádor-választó országgyűlésre Zemplén vármegye követeivé Lónyay Gábort és gróf Andrássy Gyulát választották. A követválasztás kapcsán a főispáni helytartó előterjesztette, hogy az országgyűlési iratok kinyomattatása, az ú. n. „dictaturá”-t a jövőben fölöslegessé tevén, a követeknek többé nem lesz szükségük annyi irnokra, mint a múltban és így ezek szállásbérei és napidíjai nem fogják a nemesi pénztárt tovább terhelni.
A vármegyei rendek azonban, azzal az indokolással, hogy az ifjakat nemcsak az írásbeli munka végzése miatt küldik fel a országgyűlésre, hanem tapasztalatok szerzése végett is, újból tíz ifjút és egy kiadót küldenek ki, megválasztatásukat pedig nagyobb számú küldöttségre bízzák. Utóbb nem tíz, hanem tizenegy ifjút választottak meg (többek között jelen sorok íróját is) 48 pengő krajczár napidíjjal. A kiadónak egy forint és 30 kr. napidíjat szavaztak meg.
