Gr. Andrássy Gyula főispán. Az 1848-iki követválasztás.
Gr. Andrássy Gyula főispán. Az 1848-iki követválasztás.
Május 10-én érkezett a vármegyéhez a belügyminiszter rendelete, melylyel gróf Andrássy Gyulát főispánná nevezi ki, a kit az ünnepélyes beigtatástól fölmentettek. Csak küldöttség ment érte és gróf Andrássy nyomban meg is jelent a közgyűlés előtt.
A május 10-iki közgyűlés állapította meg az új képviselőválasztó kerületek beosztását, mely szerint a vármegye nyolcz választókerületet kapott.
Az országgyűlés, vagyis a mint akkor, megkülönböztetésűl a régi rendi országgyűléstől mondták: a nemzetgyűlés, július hó 2-ára Pestre hivatván össze: a választásokat június hó 24-re tűzték ki mind a nyolcz kerületben. Megválasztattak: az újhelyi kerületben Kazinczy Gábor főszolgabíró, a megyaszaiban Lónyay Gábor, a mádiban Buday András tiszti főügyész, az olaszliszkaiban Szirmay Ödön, a királyhelmecziben báró ’Sennyey Pál, a terebesiben Molnár József alszolgabíró, a nagymihályiban Szirmay József főszolgabíró, a homonnaiban verekedés miatt a választás meghiúsult, utóbb azonban báró Luzsénszky János nyerte el a mandátumot.
A vármegye ugyanekkor elhatározta, hogy minden hétfőn bizottsági gyűlés tartassék. (A levéltárban őrzött jegyzőkönyvekben itt hiány van. Az 556–563. számú határozatokat „a német kormány 1851 július hó 20-án kivette és megsemmisítette”.)
A Hivatalos Közlöny tárgyában érkezett belügyminiszteri rendeletre a vármegye azzal a felterjesztéssel válaszolt, hogy a nép még nincs a műveltség azon fokán, hogy a hozzá közvetetlenül intézett kormányrendeleteknek foganatot szerezzen. De ez ellenkeznék is a III. t.-cz. 26. §-ával, a mely a vármegyék hatóságát továbbra is fenntartja.
