Katonák toborzása.

Teljes szövegű keresés

Katonák toborzása.
Ezidőtájt rendelte el a miniszterelnök 10.000 „mozgó nemzetőr” felállítását. (Ezekből lett később az első tíz honvéd-zászlóalj). A miniszterelnök rendeletének foganatosítására, a főispán előterjesztése alapján) Fáy Gyulát megbízta a vármegye, hogy négy lelkes ifjút maga mellé vegyen és azonnal kezdje meg megyeszerte a toborzást; a beállott újonczokat pedig küldje Kassára, – a hol a 9-ik zászlóaljat szervezték – és Miskolczra. A toborzásnak oly sikere volt, hogy a hadfogadó parancsnokság nemsokára értesítette a vármegyét, hogy a létszám betelt s így a toborzás megszüntetendő.
De Zemplén vármegye ifjúságából nem azok ajánlották fel életöket elsőkül a hazáért, a kik a 9-ik zászlóaljba állottak be; mert már az első felhívásra számosan siettek fel a fővárosba és az első honvédzászlóaljba soroztatták be magokat. Ezek között voltak: Marschalkó Tamás, a hadjárat végén őrnagy és dandárparancsnok, utóbb magyar királyi honvédezredes, továbbá Molnár István, jelenleg szolgálaton kívüli magyar királyi honvédőrnagy, Zemplén vármegye nyugalmazott főispánja és még számosan.
A toborzás költségeit Zemplén vármegyében a nemesi pénztár viselte. A nemzetőrség őrnagya Belolosits Ignácz sárospataki lakos lett.
Zemplén vármegye már korábban 500 példányban nyomott felhívással buzdította a polgárokat: hozzanak áldozatot a haza oltárára. Az önkéntes adakozások azonban nagyon gyéren folytak be, minek következtében elhatározták, hogy előlegképen a november hó elsejétől esedékes adóra minden nemes és nem nemes, a Homonnáig terjedő részben holdanként négy-négy ezüst-krajczárt, Homonnán felül pedig két krajczárt fizessen, az erdőségből husz holdat egy hold földnek számítva. A városi házakra, iparosokra stb. a közzépponti választmány dolgozzon ki kulcsot. Minthogy pedig a mult évi inség enyhítésére a nemesség 40.000 frtot ajánlott fel, de némelyek a magok részét még be nem fizették, az inség azonban megszünt, ezek a hátralékok tehát azonnal beszedendők és a haza védelmére fordítandók.
Minthogy a tiszti főügyészt, két főszolgabírót, egy alszolgabírót képviselővé választottak, állásaikra a vármegye pályázatot hírdetett. Ez ellen azonban Buday András főügyész felszólalt, mire a belügyminiszter kimondotta, hogy a megválasztott képviselők előbbi állásaikról nem kötelesek véglegesen lemondani és így a vármegye csak helyettesítésökről gondoskodjék.
479E közben, július hó 2-án, Pesten megnyílt a nemzetgyűlés. A főispán, mint a főrendiház tagja és titkárjaként e sorok írója is, oda utaztak.
A főispán, ki a főrendiház jegyzője volt, a válaszfeliratot elkészítette s azzal annyira eltalálta az országgyűlés közhangulatát, hogy utóbb a képviselőház is, a mely az irat szerkesztésével Kazinczy Gábort bízta meg, teljesen hasonló feliratot terjesztett fel.
A főispán a zempléni képviselőkké megválasztott négy tisztviselő helyét következőleg töltötte be: főügyészszé Gönczy Gedeon első alügyészt, nagymihályi főszolgabíróvá Stépán Mihály deregnyői szolgabírót, bodrogközi főszolgabíróvá Balásházy József tiszai szolgabíró, gálszécsi alszolgabíróvá Fáy Gyulát helyettesítette. Utóbb Fáy Gyula helyére Szemere Józsefet választották meg.
A porosz herczeg nevét viselő 34-ik gyalogezred fölhívta a vármegyét, hogy jelöljön ki két ifjút, a kik tiszti rangra emelhetők. Erre a vármegye titkos szavazással első helyen Marschalkó Tamást, a második helyen pedig Schmidt Károlyt ajánlotta, a ki már akkor az ezrednél szolgált. Arra az esetre pedig, ha ezek valamelyike a kinevezést el nem fogadná, Bárczy János volt testőrt és Füzesséry Menyhértet jelölte a vármegye. Ez utóbbi még nagyon fiatal lévén, kijelenté, hogy ha tisztnek be nem válnék, közlegényként kíván az ezredbe felvétetni.
A levéltárban őrzött jegyzőkönyvekben itt ismét hiány van: az 1189–1195 számú határozatokat a német kormány 1851 július hó 20-án megsemmisítette. Ez iratok között 1189. szám alatt van a pénzügyminiszter rendelete, mely szerint, mivel az osztrák pénzügyminiszter az ottani közpénztárakat a magyar bankjegyek elfogadásától eltiltotta, viszont ő is eltiltja az itteni közpénztárakat az ausztriai egy és két frtos bankjegyek elfogadásától. Az 1192. számú irat pedig az önkéntes nemzetőrségről intézkedik, olyképpen, hogy annak kötelezettsége csak egy évre terjed; továbbá az igazságügyi miniszter felkéretik, hogy a háború idejére minden perlekedést függeszszen fel, a kormány pedig szólítsa fel az egyházi hatóságokat, hogy a papok és tanítók állását, abban az esetben, ha honvédeknek állanak is, visszatértükig fenntartsa és a megüresedett helyeket csak ötven éven felül levő egyénekkel helyettesítse. Az 1296–1305. számú jegyzőkönyvek szintén megsemmisültek. Az ezekre vonatkozó iratok azonban csak magánügyeket tárgyalnak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem