Az eperjesi egyházmegye múltja.
Az eperjesi egyházmegye múltja.
Az eperjesi egyházmegye multja az imént előadottakkal 1815-ig mindenben azonos; a mikor I. Ferencz király a munkácsi egyházmegye nagy komplexumából ezt az egyházmegyét kiszakította s a püspök javadalmazását biztosította és részére székes káptalant alapított, ez, mint önálló egyházmegye, ugyancsak az esztergomi érseki tartományba osztatott be.
A munkácsi püspök székhelyéül Mária Terézia Ungvárt jelölte ki; míg az eperjesi püspök, I. Ferencz rendelkezése szerint, Eperjest nyerte székhelyül.
Mind a munkácsi, mind az eperjesi egyházmegyéhez tartozó hivek és papok egyházi vonatkozású pereiben, ideértve a házassági pereket is, első folyamodásilag a püspök székhelyén ülésező szentszék, második fokban az esztergomi érseki főszentszék, harmad folyamodásban a herczegprimási szentszék itél. Mindkét egyházmegye püspökeinek és szentszékeinek levelezéseit a római szentszékkel a bécsi apostoli nuncziatura közvetíti.
