Egyházi közigazgatás.
Egyházi közigazgatás.
Egyházi közigazgatás tekintetében mind a munkácsi, mind az eperjesi egyházmegye azonos s a latin szertartású kath. egyházmegyékhez hasonló szervezetet mutat. Zemplénvármegye a munkácsi s illetve eperjesi püspökségnek egy-egy főesperességét alkotja, ugy azonban, hogy a munkácsi püspök joghatósága alatt álló összes zempléni parochiák egy főesperes jogköréhez tartoznak; míg az eperjesi egyházmegye területéből, topografikus okok és a vármegye közbejött kikerekítése óta, három község, (Nagybukócz, Nagyderencs és Boksa), az eperjesi székesegyházi, kettő pedig (Mikóháza és Komlóska) az abauj-tornai főesperesség parochiáihoz csatlakoznak.
A munkácsi egyházmegye Zempléni főesperessége nyolcz, az eperjesié pedig hét egyházkerületre van felosztva.
A munkácsi egyházmegye nyolcz kerülete összesen 66, az eperjesi egyházmegye hét kerülete összesen 55 parochiát foglal magában. Az eperjesi parochiák utóbbi számához azonban még hozzáadandó az idegen vármegyei 314főesperességek, illetőleg egyházkerületek öt parochiája s így nyerjük az eperjes-egyházmegyei zempléni parochiák teljes számát, vagyis 60 parochiát. Minden egyházkerület élén egy-egy esperes (vicearchidiaconus) áll. A főesperest a püspök előterjesztésére a király nevezi ki.
A munkácsi egyházmegye területén a káptalanon kívül álló főesperességek lévén szervezve, a főesperest mindíg a vármegye területén működő lelkészek közül nevezik ki.
Az eperjesi egyházmegyében nincsenek a káptalanon kívül álló főesperessségek. Itt a főesperesi tiszt egy, vagy esetleg több, vármegyére kiterjedő jogkörrel egy-egy székesegyházi kanonokra van ruházva. A főesperesi tiszt inkább csak rangfokozat, dignitás, mint hivatal. Tulajdonképeni feladatuk a főespereseknek az egyházak és iskolák látogatása, főleg azokban a parochiákban, melyeknek kerületi esperes a parochusuk. Továbbá tartoznak a püspököt hivatalos útjában a főesperesség területén kisérni és ennek, az adminisztráczióval kapcsolatos, különleges megbízásait teljesíteni. A főespereseknek e tisztségükért javadalmazásuk nincsen. Csupán némi csekély úti átalányt élveznek.
A szorosabban vett közigazgatási teendőkben a kerületi esperesek a püspökök kormányszervei és a kerületekben azok helyettesei. Az esperesek ügyelnek fel a kerületükbe osztott parochiákra, mind lelki, mind vagyoni tekintetben; elsőfokúlag elintézik a lelkészek és a hivek között esetleg felmerülő ellentéteket; fontosabb ügyekben közvetítik a levelezést a lelkészetek és a püspöki kormány között. Az espereseket a püspök nevezi ki és tisztségök külső jelvénye a vörös öv. Külön hivatalos pecsétjük van. Ez az állás azonban csak bizalmi állás, melyért semminemű fizetést nem élveznek. Csupán a szokásos évi egyszeri egyházlátogatás alkalmával van joguk a meglátogatott egyházakkal szemben a hivatali állásuknak megfelelő napi és fuvarbért fölszámítani. Az esperesi hivatal helyhez kötve nincs, arra a kerület bármely papja, sőt a püspök tetszése szerint még idegen kerület lelkésze is kinevezhető.
A hitközségek papjait „lelkészek”-nek nevezik. Hivataluk lelkészi hivatal. A lelkészek vagy véglegesen kinevezett investiturával (felruházványnyal) ellátott parochusok, a kiket kánoni ok és per nélkül parochiájukból a püspök sem mozdíthat el; vagy adminisztrátorok (helyettes lelkészek), a kiket tekintet nélkül esetleges hosszabb idejű szolgálatukra a püspök bármikor áthelyezhet; vagy ideiglenes (ideiglenesen helyettes) lelkészek, kiket a püspök valamely lelkészi hivatal vezetésére a parochus, vagy adminisztrátor elhalálozása alkalmával, vagy olyankor rendel ki, a mikor a lelkészi hivatal bármely ok miatt véglegesen be nem tölthető. Végül vannak ú. n. segédlelkészek, kik nagyobb parochiákban a parochus mellé vannak beosztva egy-két évi segédkezésre.
A lelkész kinevezése a püspök korlátlan joga, mely jogát csakis a kegyúri jog szorítja korlátok közé, a mennyiben a püspök kinevezni tartozik a kegyúrtól valamely parochiára bemutatott, kánoni kifogás alá nem eső, áldozópapot. Minthogy pedig Zemplén vármegye 126 gör. kath. parochiájából 63 áll kegyuraság alatt, nyilvánvaló, hogy a vármegye főurai, nagyobb birtokosai és az egyes testületek, a lelkészek megválasztásával, a vallási és erkölcsi életre, valamint a hazafias irányú kultúrára a kegyúri jog révén is kiváló jótékony befolyást gyakorolhatnak.
A parochusok és adminisztrátorok javadalmaik összes jövedelmét élvezik. Az ideiglenes helyettes lelkészek jobbára osztozkodási viszonyban vannak elődjük törvényes örököseivel – esetleg magával a volt javadalmassal – és a javadalomból csakis az a hányad illeti meg őket, a melyet részökre a püspök megállapít.
A lelkészi javadalmak rendszerint némi földbirtokból, párbér, stóla és kongrua illetményből állanak, mely illetményekhez a legtöbb parochiában az eddigelé végleg még meg nem állapított államsegély járul. A segédlelkészek a rendszeresített állomásokon a vallásalapból nyerik díjazásukat. Ellátásuk természetben – vagy esetleg egyenértékesítve – a parochusnál van.
315A vármegye gör. kath. papjai legnagyobb részben nősek. A nősülés joga a munkácsi és eperjesi papság részére az 1646-ban megkötött unióban van biztosítva. Nősülniök azonban csupán egy ízben, a szent rendek felvétele előtt, szabad.
