Az első zsinagóga.
Az első zsinagóga.
Hogy 1790 év előtt hol állott a zsidók temploma, azt nem tudjuk; alighanem csak valamilyen kis imaházuk lehetett. Az ismert régi templom a jelenleginek udvarán állott és falai a mostani városháza hátulsó falának támaszkodtak. A fundusa a báró ’Sennyey-féle nemesi birtokhoz tartozott és mielőtt templommá alakították, magtár volt. Egy fenmaradt, kőbevésett emlékből, mely az új templom falában van illesztve, tudjuk, hogy a régi templom 1790-ben épült. A templom építésének idejében tehát már virágzó hitközségi élet volt Újhelyben, mint azt a templom nagyságából és terjedelméből is következtethetjük. Ez a templom 1887-ig állott. Lerombolásánál hét–nyolcz földalatti czellának látszó helyiséget találtak, a mi arra enged következtetni, hogy valamikor régen a templom helyén börtönhelyiség, vagy talán kolostor állott.
A zsidó lakosság, illetőleg a családfők neveiről és számáról az 1817–18 s 1819 évből maradtak fenn adataink, az úgynevezett Lista Taxalis, vagy „tolerantialis taxa”, türelmi adó-kimutatásból. Ezt az adónemet tudvalevőleg Mária Terézia királynő hozta be 1749-ben és a zsidók ezt már adóikon felül is fizették. II. József pedig, ki kötelezte a zsidókat, hogy német neveket vegyenek fel, cameralis taxára változtatta ezt az adót és liberálisabb felfogásból indulva ki, a zsidóknak ezzel szemben kedvezményeket adott s főképpen önkormányzati jogkörükön tágított.
