Szentegylet.
Szentegylet.
A zsidó anyahitközségnél őrzik a fent említett szent-egyletnek könyveit és az elkallódott régi könyvek czímlapját. Kulturhistóriai szempontból is érdekes ez a legrégibb emlék. Színes képekkel befestett két lap, oszlopokkal, növénydíszítésekkel körözve, magyarázza azt, hogy Hirsch Naftali vándorrabbi letelepedett Újhelyben és 1772-ben megalakította a szent-egyletet. Az első, díszes lap alsó részén ágyban fekszik egy haldokló zsidó, a kit hitrokonai imádkozva vesznek körül. A második lapon már üres az ágy s a halott, ősi szokás szerint, a földön fekszik; feje mellett égő gyertya, a mellett két gyermek ül; két oldalt pedig két hitrokon készül a halottat felemelni. Jobbról két másik zsidó férfi s azok mögött a koporsó deszkáját fűrészelő alak. A lap alján távlatban a zsidó temető látszik, kőfallal körülvéve; belül a sírásók dolgoznak. Négy zsidó a vállán viszi a fekete lepellel borított Szentmihály-lovát, melyet a gyalog haladó gyászoló közönség követ. Érdekes az e képeken látható zsidó ruházata. Legtöbbje czipőben, magas, térdig érő harisnyában, térden felül érő kabátban és rendes kalapban van. Az a rút jellegzetes viselet, a strámli és kaftán, melylyel a lengyel zsidók most is dísztelenítik Újhely és felső Zemplénmegye utczáit, ezen a képen nem láthatók.
A vármegye 1807 évi jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy egy Lengyelországból idekerült rabbi miatt nagy kellemetlensége volt a zsidó hitközségnek s a rabbit ki is utasította a hatóság, sőt visszavitette Lengyelországba.
