A szentbeszéd-irodalom Patakon. Szikszai Fabricius Balázs.
A szentbeszéd-irodalom Patakon. Szikszai Fabricius Balázs.
A protestantizmusnak, kezdettől fogva fontos és kedvelt műfaja volt a szónoki beszéd. A XVI. és XVII. századbeli protestáns irodalom a prédikácziók egész árját veti fölszínre s a jelesebb protestáns írók között alig egy-kettő akad, ki egyéb művei mellett prédikácziókat is ne nyomatott volna. Nem csoda, hogy Patakon szintén csakhamar virágzásnak indul a szentbeszéd-irodalom, különösen annak alkalmi formája. Már Szikszai Fabricius Balázs, az iskolának harmadik rectora (1562–1576) kitünő szónok volt, ki fényes beszédével, mint praeceptor, bámulatba ejtette a tarczali zsinat közönségét (1561). Utóbb temetési szónoklatban ünnepelte patronusát, Perényi Gábort, ennek feleségét, Ország Ilonát s egyebek között rektor-elődjét, Balsaráti Vitus Jánost; s ezek a beszédek nemcsak mint történeti források, de szép latin stiljüknél fogva is értékesek.
