Ismét mások mint fordítók, átdolgozók működtek. Diószegi János „Hugo Grotziusnak a ker. vallás igazságárúl írott könyveit” adja ki (Marburg, 1832), legalább a sárospataki koll. könyvtárában levő példányra sajátkezűleg följegyezte, hogy: „Ill Collegio Sp. offert Johannes Diószegi Interpres et ex parte auctor”. Őri Fülep Gábornak – Szemere László felett tartott Halotti Elmélkedését s „A tokaji bornak természetéről és szűréséről” írt és Kassán megjelent dolgozatát kivéve – összes írói munkássága fordítás és átdolgozás. Egymás után jelennek meg a tőle: Pictet franczia eredetije után a Keresztyén Erköltsi Tudomány (Pozsony, 1788); Piktét Bendeknek három apróbb Múnkátskái (u. o., 1791); Codex Legum Ecclesiasticarum … e lingua Germ. (u. o., 1791); Mason János, a Magunk meg-Ismeréséről (u. o., 1792); Zimmermann J. György, a Nemzeti Büszkeségről (U. o. 1792); a már említett „Uzong”; Baurand Kegyesség segítő Erköltsi Elmélkedései (u. o., 1795); Hallernek Voltaire ellen írott levelei (u. o., 1795); ugyanannak könyve „A hitetlenkedésnek okairól” (Kassa, 1799), s még kézirati hagyatékát is fordítás alkotja: A jezsuiták története Wolff után, két kötetben. Szilágyi Márton 1773–1787-ig a fizika, mennyiségtan és természetrajz s 1787–90-ig a német nyelv tanára, a „Cziropediá”-t ültette át görögből (Nagykároly, 1784) és Haller Albertnak a Szent Írásban levő legfontosabb igazságokról írott Leveleit bocsátotta ki (Pozsony és Kassa, 1785); Szombathi János Raff György „Asia, Afrika, Amerika és Déli India Geographiája” cz. könyvét dolgozta át Gromann György német kiadása után. Tóth-Pápai Mihály Less Gotfried Erköltstudományát (Kassa, 1788) és Pankl „Mezei gazdaság”-át adja ki magyarul (u. o., 1801), Soltész János Hartmann után „Az ember szellemé”-t (Spatak, 1847), Kálniczky Benedek Schröck János lipcsei tanár történeti munkáját (Köz. ker. egyháztörténettan, 1848) honosítja meg. Halmy Gyula gimn. tanár (1864–66) Ciceróból fordított és Szombathi Biogr. Professorumának egy részét közölte; ifj. Mitrovics Gyula Schwegler filozofia-történetét tolmácsolta és toldotta meg a magyar bölcselet történetének vázlatával (Budapest, 1904).