Műfordítók és átdolgozók. Diószegi János. Öri Fülep Gábor. Szilágyi Márton. Kálniczky Benedek.
267Műfordítók és átdolgozók. Diószegi János. Öri Fülep Gábor. Szilágyi Márton. Kálniczky Benedek.
Ismét mások mint fordítók, átdolgozók működtek. Diószegi János „Hugo Grotziusnak a ker. vallás igazságárúl írott könyveit” adja ki (Marburg, 1832), legalább a sárospataki koll. könyvtárában levő példányra sajátkezűleg följegyezte, hogy: „Ill Collegio Sp. offert Johannes Diószegi Interpres et ex parte auctor”. Őri Fülep Gábornak – Szemere László felett tartott Halotti Elmélkedését s „A tokaji bornak természetéről és szűréséről” írt és Kassán megjelent dolgozatát kivéve – összes írói munkássága fordítás és átdolgozás. Egymás után jelennek meg a tőle: Pictet franczia eredetije után a Keresztyén Erköltsi Tudomány (Pozsony, 1788); Piktét Bendeknek három apróbb Múnkátskái (u. o., 1791); Codex Legum Ecclesiasticarum … e lingua Germ. (u. o., 1791); Mason János, a Magunk meg-Ismeréséről (u. o., 1792); Zimmermann J. György, a Nemzeti Büszkeségről (U. o. 1792); a már említett „Uzong”; Baurand Kegyesség segítő Erköltsi Elmélkedései (u. o., 1795); Hallernek Voltaire ellen írott levelei (u. o., 1795); ugyanannak könyve „A hitetlenkedésnek okairól” (Kassa, 1799), s még kézirati hagyatékát is fordítás alkotja: A jezsuiták története Wolff után, két kötetben. Szilágyi Márton 1773–1787-ig a fizika, mennyiségtan és természetrajz s 1787–90-ig a német nyelv tanára, a „Cziropediá”-t ültette át görögből (Nagykároly, 1784) és Haller Albertnak a Szent Írásban levő legfontosabb igazságokról írott Leveleit bocsátotta ki (Pozsony és Kassa, 1785); Szombathi János Raff György „Asia, Afrika, Amerika és Déli India Geographiája” cz. könyvét dolgozta át Gromann György német kiadása után. Tóth-Pápai Mihály Less Gotfried Erköltstudományát (Kassa, 1788) és Pankl „Mezei gazdaság”-át adja ki magyarul (u. o., 1801), Soltész János Hartmann után „Az ember szellemé”-t (Spatak, 1847), Kálniczky Benedek Schröck János lipcsei tanár történeti munkáját (Köz. ker. egyháztörténettan, 1848) honosítja meg. Halmy Gyula gimn. tanár (1864–66) Ciceróból fordított és Szombathi Biogr. Professorumának egy részét közölte; ifj. Mitrovics Gyula Schwegler filozofia-történetét tolmácsolta és toldotta meg a magyar bölcselet történetének vázlatával (Budapest, 1904).
