Óvodák.
Óvodák.
A magyarosító egyesület által fentartott kisdedóvók közül a kelecsenyi óvó épületét 1885-ben Molnár István, Kelecseny község földesura és a vármegyének akkori főispánja ajándékából bírja az egyesület. Ez épületben van elhelyezve az egy tanerejű állami iskola is.
A nagyruszkai óvoda alapját a tótajkú, de szívben, lélekben teljesen magyar földműves: Czap György vetette meg, ki jó karban levő házát husz évre átengedte a magyarosító egyesületnek óvodai használatra s azt a saját költségén be is bútoroztatta.
A tőketerebesi óvó épületét a község ajánlotta fel, de az épület nem lévén megfelelő, néhai gróf Andrássy Gyula azt a saját költségén átalakíttatta és bebútorozva engedte át a magyarosító egyesületnek.
A parnói óvodát 1886-ban gróf Andrássy Gézáné előbb ideiglenes helyiségben nyittatta meg, 1893-ban azonban igen szép és minden tekintetben megfelelő épületet emeltetett és annak minden szükségletéről gondoskodik, karácsonykor pedig az intézet összes növendékeit ruházattal látja el.
A gálszécsi községi jellegű óvót néhai Molnár Józsefné és ugyancsak gróf Andrássy Gézáné, továbbá gróf Andrássy Tivadar, Molnár Béla és neje, Móricz Anna s több más lelkes gyermekbarát buzgólkodása teremtette meg 1886-ban, szintén ideiglenes helyiségben, később azonban ez is díszes otthont kapott. 1893 január haváig itt is a magyar nyelvet terjesztő egyesület fedezte az összes személyi és dologi kiadásokat, ez időtől fogva azonban a község vette át az egyesülettől ez intézet vezetését.
A varannói egyesületi óvó alapján Pereszlényi István, Balassa István és Vladár Emil kezdeményezésére, a helybeli lakosság áldozatkészsége vetette meg. És noha 1884-ben kezdték csak a gyüjtést ez alap javára, már 1888-ban egy bérházban megnyílt az óvoda s ma 22,000 korona értékű épületben működik.
A czirókamezei óvó elhelyezésére szükséges épületet a község lakosai engedték át a magyarosító egyesületnek, a hol 1889 augusztus havában a kisededóvót megnyitották. Az 1894-ik évben azonban néhai Szentkirályi Albert az óvó czéljaira teljesen megfelelő épületet hagyományozott s ez idő óta ebben működik az intézet.
A nagytoronyai óvó épületét gróf Széchenyi Sándor adományozta. A kisdedóvó 1889-ben nyílt meg.
A nagymihályi óvó gróf Sztáray Antal és neje, gróf Batthyány Francziska hozzájárulásával 1890-ben kezdte meg működését. Ez intézet alapítására még Sulyovszky István, néhai Kazinczy János és gróf Sztáray, továbbá a magyarosító egyesület, adományoztak jelentős összegeket s az alap gyarapodásával felépítették a 28,000 korona értékű mai épületet. Az intézetet 1895 óta az állam vette kezelésbe.
A sátoraljaújhelyi óvó alapját néhai Kazinczy Gábor tette le, ki a negyvenes években általa rendezett úgynevezett „Szeptemberi bálok” tiszta jövedelmét ezer pengő forintra egészítvén ki, mindaddig kamatoztatni határozta el, míg 223abból egy Sátoraljaújhelyen felállítandó óvó fentartási költségei fedezhetők nem lesznek. A jelzett összeget egész az 1890. évig takarékpénztár kezelte. Ekkor a város és a magyarosító egyesület útján a közművelődési alap hozzájárulásával fölépült a Kazinczytól tervezett óvó, melyet ma a város kezel.
A szinnai óvó a magyarosító egyesület kezdeményezésére nyílt meg 1890-ben. Kisdedóvót tart még fenn a magyarosító egyesület Sztropkó községben is 1891 óta, továbbá Szőlőske és Zemplén községekben gróf Andrássy Tivadar áldozatkészségéből.
