Szerzetesi iskolák.
224Szerzetesi iskolák.
Zemplén vármegyében a kultura kezdeményezői, mint az ország sok más részében is, a szerzetesek voltak. A pálosok és a kegyesrendiek számos kolostorukban foglalkoztak a népneveléssel. A szerzetes rendek közül ma csak a kegyesrendiek tartanak fenn nyolcz osztályú gimnáziumot Újhelyben és a ferenczrendi barátok elemi iskolát Imregben.
A nőnevelés azonban itt is, miként az országban csaknem mindenütt ezelőtt a legkezdetlegesebb volt, mert az elemi iskolákban a leányokat legfeljebb csak olvasásra tanították. Az írás és számolás ismereteibe csak a fiúkat avatták.
A leányok rendszeres és magasabb oktatása czéljából a vármegyében Sárospatakon nyílt legelőbb iskola, melynek 1866-ban Fábry Ignácz akkori kassai róm. kath. püspök és Danilovics Mihály sárospataki plébános vetették meg az alapját. Danilovics ugyanis az intézet elhelyezésére szükséges épületet vette meg, Fábry püspök pedig az apáczák eltartására – kiknek vezetésére az iskola bízatott – 12,428 frt alapítványt tett le. Az apáczák eltartása azonban a most jelzett alapítványi összeggel kellőképpen nem lévén biztosítva, Bretzenheim Karolina herczegnő, mint sárospataki nagybirtokos, ez alapot 1876-ban 6000, majd 1879-ben 4000 forinttal, vagyis összesen 10.000 frttal növelte. Később Perger püspök az elődje alapítványát ezer forinttal emelte. E nagyvidékű leánynevelő intézet oly rohamosan fejlődött, hogy néhány év után szűknek bizonyult. A bajon Dessewffy Sándor sárospataki plébános, jelenleg csanádi püspök segített, ki 8000 frt költséggel megnagyobbította az épületet. Az intézetnek internátusa is van s a paulai szt. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek vezetése mellett, a hozzá kötött várakozásnak teljesen megfelel.
Ugyanezen szerzetesrend tagjai tartanak még fenn Sátoraljaújhelyben is elemi és polgári leányiskolát. Ez intézet 1867-ben ugyancsak Fábry Ignácz kassai róm. kath. püspök kezdeményezésére alakult. A püspök e czélra négyezer forintos alapítványt tett. Az intézet épületét a király, a királyné és több zempén-megyei főúri család hozzájárulásával, Bretzenheim Karolina herczegnő építtette s ő róla nevezték el „Carolineum”-nak. Az irgalmas nővérek ez intézet vezetését 1873-ban vették át és kezdetben csak négy elemi osztályuk volt, de később hat osztályúra emelték, majd az úri osztály részére külön négy osztályú elemi iskolát szerveztek az intézetben. 1897-ben közadakozásból, de főképpen gróf Wallis Gyuláné nagylelkű adományából az intézetet új szárnyépülettel toldották meg s ebben nyílt meg a négyosztályú polgári iskola. Az intézetnek szintén van internátusa. (Szokolszky Bertalan: „A százéves kassai püspökség”).
A felsorolt leánynevelő intézeteken kívül van még Sátoraljaújhelyen is egy négy osztályú polgári leányiskola, de ezt csak 1899-ben állította fel a város községi jelleggel. A fentartással járó költségeket azonban a város pénztára fedezni nem bírván, ez iskolát már 1900 év szeptember havában az állam vette át.
A polgári leányiskolákon kívül van a vármegyében két polgári fiúiskola is és pedig Homonna és Tokaj községekben.
