Lótenyésztés.
Lótenyésztés.
Az állattenyésztés Zemplén vármegyében már rég óta nagy szerepet játszik és különösen a ló és a szarvasmarhatenyésztés magas fokon is áll.
Noha Zemplénmegye ősidőktől fogva nem szenvedett hiányt lovakban s ha kicsiny is, de szívósan tartós, kielégítő lófajjal rendelkezett, s ámbár a XIX. század kezdetétől fogva a Bodrogköznek nemes fajménese van: az okszerű lótenyésztés általában és a ménesek alapítása, mégis csak a hatvanas évekkel kezdődött.
A kincstári fedező mének fölkeltették a közönség figyelmét és érdeklődését az okszerű lótenyésztés iránt és noha a mének megválasztása és beosztása nem mindig felelt meg a meglévő kanczaanyagnak, a kincstári fedező mének adták a lendületet a czéltudatos lótenyésztéshez.
Kezdetben a rendelkezésre álló kincstári fedező méneket, szám szerint 30-at, hét állomáson, olyan vidékeken állították föl, a hol a kanczaanyag már meglevő magánménesek, vagy uradalmi mének alkalmazásával föl volt javítva. Így például Királyhelmeczen, Nagymihályon, Tőketerebesen a legerősebb és minőségre nézve is legjobb állomások voltak, s e vidékeken még ma is láthatók azoknak a méneknek a nyomai. Néhány mén a lóállományra úgyszólván bizonyos tipus jellegét nyomta, mint például a terebesi híres Schagya. Eleintén a kincstári mének elhelyezése, az egyes fedező állomások fölállítása nehézséggel járt. Az állomásokat gyakrabban kellett változtatni s nem lehetett mindig ott fölállítani, a hol a lótenyésztés érdeke követelte. A mikor már a lótenyésztés iránt az érdeklődés kialvófélben volt, átvette a vezetést Vladár Emil, a lótenyésztő-bizottság mostani elnöke s új életet adott annak. A hét állomásból tizenhét lett, a melyeken harmincz mén helyett hatvanegy tenyészik; az ő hozzájárulásával a minőségük is emelkedett, a fölállítást, illetőleg kiválasztást az egyes állomásokon pedig nem befolyásolja többé egyesek ízlése vagy érdeke, hanem mindebben az okszerű tenyésztés tekintetei döntenek.
Tarczal.
A királyi udvari uradalom „Szarvas”-szőleje.
Nem csekély akadálya a megyei lótenyésztésnek, hogy igen érezhető olyan legelők hiánya, a hol a fiatal csikók nemcsak elegendő táplálékot találnának, hanem kedvökre mozoghatnának is, a mitől tüdejök s izmaik is fejlődhetnének.
177E kérdéssel már többször foglalkoztak, de még mindeddig eredmény nélkül és a már eddig megváltozott s még mindig változó gazdasági viszonyok mellett, ezután is alig várható eredmény.
A hatvanas évek második felénél kezdődött a ménesek alapításának korszaka, melyek közül azonban idővel egyesek vagy egészen föloszlottak, vagy a lóállományuk csappant meg.
A mi a lófajokat illeti, az angol vér lett győztes, a mennyiben úgy teli-, mint félvérben kevés kivétellel ezt a fajt tenyésztik. Azon tenyésztési kísérletekről, a melyekben a legkülönfélébb és különnemű fajokat is összekeverik, itt természetesen szó sem lehet.
