Gazdasági termények.
Gazdasági termények.
A vármegye terményei között a búza foglalja el az első helyet, mely a déli járásokban kivétel nélkül és az éjszakiakban is többé-kevésbbé a főtermény. 1903-ban 60.389 hektár volt (őszi és tavaszi) búzával bevetve. Igen természetes azonban, hogy a magasan fekvő és kevésbbé jó mínőségű talajjal rendelkező éjszakibb területek csak mérsékelt hozamot nyújtanak és így a vármegye termési átlagát meglehetősen lenyomják, úgy hogy az hektáronként csak 10.26 métermázsára rúg, a mi az ország átlagos búzahozama (hektáronként 12.80) valamint a Tisza-jobbpart átlagos hozama (11.25) mögött marad.
A második helyet az árpa foglalja el, melylyel 28.491 hektár volt bevetve. A talaj minőségének és az éghajlati viszonyoknak ez már inkább felel meg. Átlagos hozama hektáronként 12.80 métermázsát tesz és így, bár az ország átlagtermése (13.53 métermázsa) mögött marad, a Tisza jobbpartjának átlagtermését (12.54 métermázsa) fölülmúlja.
A zab és a rozs nagyjából egyenlő jelentőségüek a vármegyében; előbbivel 24,654, utóbbival pedig 24.126 hektár volt bevetve. A zab átlagos hozama 10.68 métermázsa, a rozsé 8.85; mindkettő elég jelentékenyen az országos átlagtermés mögött marad.
176A kapás növények közül főkép a burgonya és a tengeri elsőrendű jelentőségű. Az előbbi az éjszaki, az utóbbi inkább a déli járásokban van elterjedve. Burgonyával összesen 16,264 hektár volt bevetve és az éjszaki járások lakosságának jóléte főkép a burgonyatermés eredményeitől függ. Az átlagos hozam 1903-ban 74.65 métermázsa volt, más években azonban jelentékenyen jobb szokott lenni. A tengeri 14.863 hektárnyi területet foglalt el; átlagos hozama 15.86 métermázsa volt. A répa termelésnek Zemplénben kevesebb a jelentősége. Takarmányrépával 4914 hektár volt bevetve, czukorrépával ellenben csak 2333 hektár. A czukorrépa-termelés természetesen inkább a vármegye déli részein van elterjedve, újabban azonban, a tőketerebes–varannai vasút megnyílta óta (1903), a varannai járás területén, a vasút mentén szintén terjedni kezd. A czukorrépa-termelés fellendülésének azonban a vármegye területén nagy akadálya, az ahhoz szükséges munkáskezek hiánya és a rossz utak. Különben a vármegye éghajlati viszonyai sem kedveznek nagyon e termelési ágnak.
A takarmányneműek közül a lóherének van a legnagyobb elterjedettsége, minthogy a vármegye talaja és éghajlata e növény fejlődésére nézve igen kedvező. Ép ezért 10,526 hektárnyi területet szántak e növény termelésére. Jól terem meg a zabos bükköny is, mely összesen 5.748 hektárt foglalt el. A luczernára 2203, a csalamádéra pedig 1.107 hektár esik. Látjuk tehát, hogy a vármegye takarmánytermelése igen jelentékeny.
A kereskedelmi növények a vármegye területén még nincsenek annyira elterjedve, mint a hogy az kívánatos volna. A kenderre 1732, a repczére 1.323, a lenre pedig csak 275 hektár esik. A dohánytermelés összesen 497 hektárt vett igénybe.
A hüvelyesek termelése a vármegyében csak alárendelt jelentőségű. Azok főkép csak a házi szükségletre termeltetnek és pedig sok helyütt csak az egyéb termények közt. Babbal 497, lencsével 166, borsóval pedig 118 hektár volt bevetve.
