Sertés tenyésztés.
Sertés tenyésztés.
A XVII. század végén és a XVIII. elején a sertés már kereskedelmi czikk volt, mert ez idő körül a kassai sertésvásárok híresek voltak s a fölhajtásokat e vásárokra igen jelentékeny részben a sertés-tenyésztésre alkalmas szomszéd vármegye: Zemplén szolgáltatta.
1670-ben a királyi kamara oda utasítja a munkácsi uradalmának tiszttartóját, hogy „ne adogassa el a sertéseket, hanem hajtassa Kassára, vagy Szepesmegyébe s ott adja el nagyobb haszonnal”.
Azonban a szó mai értelmében vett sertéstenyésztés abból az időből kezdődik, mikor a vasút a sertéskivitelt lehetővé tette, a mi az ötvenes és hatvanas évek végére esik.
Különösen a kőbányai sertéshizlaló berendezése mozdította elő az okszerű serténytenyésztés fejlődését s minthogy a kereskedők és hizlalók a faj tisztaságára nagy súlyt helyeztek, nemcsak a számot tekintették a tenyésztők, hanem versenyeztek abban is, hogy jól hízó s a táplálékot kellőleg értékesítő sertéstenyésztést űzzenek.
1870-ben a vármegye sertésállománya hatvan ezerre ment; 1884-ben nyolczvanöt ezerre, 1895-ben pedig felrúgott száztíz ezerre.
