Újhely vára.
Újhely vára.
1380-ban ismét a kir. fiskus kezében látjuk a várat és Zsigmond király a király városának nevezi Újhelyt, tíz évvel később pedig Perényi Miklósnak adományozza az uradalmat az adószedés jogával együtt, a mit 1401-ben kelt királyi adománylevele is megerősít. A Perényiek azonban nem sokáig voltak a vára urai, mert egy, 1429-ben kelt okirat már Pálóczy Mátét iktatja a birtokba, a ki a váron kívül még az ahhoz tartozó Borsi, Toronya, Tay (Thay) és Kovácsi helységeket, illetve pusztákat is megkapta. Más forrás szerint csak 1430-ban jut a Pálóczy család az uradalomhoz, a mely zálogként marad a birtokában egész a mohácsi vészig. Közben azonban a husziták vezére, Axamith, beveszi az erős várat, megsarczolja a város lakosait és csak Mátyás király erős hadai kényszerítik a vár feladására.
A mohácsi vész után megkapóan romantikus dráma színhelye lesz az újhelyi vár. Akkori ura, Pálóczy Antal főispán, a zempléni nemesség egyik vezére, Mohács mezején elvérzett. Özvegye, a szép Ráskay Magda, nem hiszi, hogy férje ott lelte halálát, mert hiszen a másik vezér, Perényi Péter, a szomszéd Patak várának akkori ura baj nélkül haza menekült, sőt királyjelöltté tette magát. Első hódítmányáúl szerette volna bírni Palóczynak újhelyi várát és „Újhely Vénuszát”, a szép Magdát. Hanem kudarczot vallott. Perényit Újhelyből megalázva utasította vissza Ráskay Magda. Perényi már-már le is mondott a vár meghódításáról és a szép Magdáról, a mikor hirtelen nem várt eset történt. Egy éjszaka (1527-ben) a vár kapui megnyílottak Perényi előtt s a betódult hadak kitűzték a vár ormára a hódító lobogóját. Hogyan, miért, ki keze műve volt a kapuk megnyitása? arról az újhelyiek máig is sokat tudnak mesélni s az egykorú tollforgatók is mind megénekelték azt a históriát, melynek rugója a szerelem volt. A szépséges özvegy hűséges kapitánya, Ulrich spanyol lovag, olthatatlan szerelmével ostromolta úrnőjét, de eredménytelenül. A szerelmi tébolyától elvakított ember ekkor bosszút esküdött és árulóvá lett: megnyitotta a vár kapuját az ellenség előtt és azután, tettét megbánva, önkezével oltotta ki életét ott, az újhelyi vár alatt, azon a tájon, a hol ma a véres dráma emlékét megörökítő „Gyilkos-korcsma” van. Így regéli ezt a történeti fáma.
Ez ostrom alatt sokat szenvedtek Újhely lakosai is, mert Perényi bosszúja nem kímélt senkit. Ferdinánd híveit kiverte birtokukból, szőlőiket feldúlta. Még a pálos barátokat is korbácscsal verette ki a házukból. A következő évben, 1528-ban (Adalékok X. évf., Hodinka) Perényi várnagyát, Simon deákot, az őrség kizárta ugyan s a várat feladta Serédy Gáspár császári vezérnek, de Perényi hadai csakhamar ott termettek és 1530-ban ismét ő a korlátlan úr Ráskay Magda birtokában.
Az ostromok alatt megrongált vár kitatarozása sok gondot okozott Perényi Péternek. De korának egyik legkiválóbb várépítője lévén, új birtokában is érvényesítette ezt a tehetségét. 1534-ben Kassáról nagy csapat építő-munkást hozat s velök lázas gyorsasággal erős bástyafalakat emeltet, sánczokat rakat és Újhelyt a vidék egyik legerősebb várává teszi. 1538-ban Ferdinánd király adománylevéllel is biztosítja Perényit a megszerzett jogokban, 1545-ben azonban János király sereget küld ellene s heves ostrommal megvívja a várat. Néhány évvel később, Perényi Péter halála után, fia Gábor 1558-ban visszaszerzi a várat és a várbirtokot. De nem sokáig marad az övé, mert Telekessy Imre császári vezér, még abban az évben elfoglalja és a várat romba dönti. Azóta már csak az emlékezet beszél róla.
144Újhely város története ekkor békésebb mederben folyik több századon át. A város története voltaképen a vallási és kulturális viszonyok fejlődésével van szoros kapcsolatban.
