Csemegeszőlő.
Csemegeszőlő.
Ujabb időben a Tokajhegyalján csemegeszőlő-termeléssel is foglalkoznak, a mely régen ismeretlen volt. A régi hegyaljai szőlőben a petrezselyem, muskotály és a kecskecsecsű fajok adtak egy kis télre való szőlőt, korainak pedig a gohér szolgált. Csakhogy a hegyaljai ember inkább pénzen vette az enni való szőlőt, semhogy a magáéhoz nyúlt volna s egyáltalán szüretig csak csipkedve lehetett egy-egy billenghez jutni, jobbára a gazda tudtán kívül.
Az asztali szőlő kelendősége sokat változtatott a régi konzervativizmuson s az újra telepített szőlőkben már gyakran találkozunk kisebb-nagyobb csemege-szőlő ültetvényekkel. Leginkább a fehér és piros chassellas és a passatutti kultiváltatnak, noha nem egy szőlőben egész ampelografiai gyűjteménynyel találkozunk.
Daczára a homoki telepítések okozta csemegeszőlőtermelés óriási arányainak s az árak hanyatlásának, e borvidéken szép haszonnal jár a csemegeszőlő termelés; főleg azért, mert a hegyaljai csemege-szőlő sokkal 195finomabb, mint akár a homokon, akár a más borvidéken termett. Bizonyítja ezt az, hogy Budapesten, hol a nagy kinálat ugyancsak leszorította az asztali szőlő árát, a szölőskei csemegeszőlőt igen tisztességes áron veszik, Bécs, Berlin, Hamburg előkelőbb fogyasztói pedig évről-évre fokozódó mennyiséget rendelnek meg. Szölőskére azért hivatkozunk, mert tudtunkkal ebben a hegyaljai községben vannak a legtekintélyesebb csemege-szőlő ültetvények. Különben alig hisszük, hogy a csemegeszőlő kultura a Hegyalján általánosabb elterjedést nyerjen; főleg azért, mert a bortermelés iránt való előszeretet nem enged neki tért s a csemegeszőlő az érés periodusában sok, folytonos munkát kiván, a mit a helységektől távolabb eső szőlők tulajdonosai bajosan végezhetnek.
